Jöjjön Reményik Sándor – A beépített lélek verse.
Testvér, Te az én költészetemnek
Nem Laurája s nem Lizája voltál.
Fantáziám ritkuló erdejébe
Virágmagvakat hintve behatoltál.
Művészeted a művészetemnek,
Stílusod stílusomnak része lett,
A Lelked, mint Kőmíves Kelemenné,
Sziklaváramba beépíttetett.
Vagy inkább úgy épültél tán belém,
Mint Strassburg dómjába a gótika.
Ki a stílt vágyik kitépni belőle:
A templomot kell lerombolnia.
Köszönjük, hogy elolvastad Reményik Sándor költeményét.
Mi a véleményed A beépített lélek írásról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
