in

Rövid versek Ady Endrétől – ajánljuk elolvasásra!

Jöjjön Rövid versek Ady Endrétől összeállításunk.

Ady Endre – Lajoshoz

(Versben)
…Ha megcsaltak reményeid,
Ha összetört a nagyvilág,
Idézd fel szép ifjuságod,
A sok tüzes, merész álmot
S az emlék majd nyugalmat ád.

És ha tán a fájó emlék
Felszaggatná sajgó sebed,
Távol tán — de veled sóhajt,
Feledést, megnyugvást óhajt
Az, ki téged híven szeret,

szeretõ barátod

Ady Endre – Egy ismerős kisfiú

Az a kisfiú jár el hozzám
Mostanában, nevetve, holtan,
Aki voltam.

Édes kölyök: beteg, merengő,
Körüllengi s babrálja lágyan
Szegény ágyam.

Vénülő arcom nézi, nézi
Csodálva s könnyét ejti egyre
A szememre.

S én gyermekként ébredek sírva
Százszor is egy babonás éjen,
Úgy, mint régen.

Ady Endre -Korán jöttem ide

Későn jött az az asszony,
Aki néz, akit áldok
És ez a Puszta megöl,
Hol hasztalan kiáltok.

Óh, ez a nagy sivatag,
Óh, ez a magyar Puszta,
Szárnyaimat már hányszor
Sározta, verte, húzta.

Ténfergek s már az sincsen,
Ami könnyre fakasszon:
Korán jöttem én ide
S későn jött az az asszony.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Mentovics Éva – Szerencse, hogy csaj vagyok!

Sajó Sándor: A veréb