Sohonyai Attila – A kezed
Előtted sokak kezét fogtam…
valahogy mindenkiében a bizonyosságot kerestem,
és elszánt hitem volt, hogy valakiében ott van,
akinek olyan a keze, mint -már tudom- neked.
És ez a keresés elkeserítő volt,
mert manapság az emberek kezei érzéstelenek.
Próbáltam melegíteni, hátha ez a gond,
de a hideg tenyér meddő-bizalom, rájöttem.
Amikor elkezdtünk ismerkedni,
sokáig nem akartam megfogni a kezed,
mert nagyon tetszettél, ezért vártam ezzel sokáig,
…féltem, mert ha a tiéd is úgy, akkor elveszítelek.
Te nem tudtad mindezt,
de amikor tán már két hete is jártunk,
emlékszem, az ujjaid finoman odafontad tenyeremhez,
olyan lágy volt, és puha, hogy én viszonzásul
azóta sem engedtem el.
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
