Van, amikor elég néhány sor, hogy lelkünk megtalálja a nyugalmat. Sohonyai Attila Menedék című verse éppen ilyen: egyszerre vigasztaló, bensőséges és mély.
A költemény nemcsak a szeretet erejéről szól, hanem arról is, hogyan adhatunk és kaphatunk biztonságot egymásban – még a legnehezebb napokon is.
Sohonyai Attila – Menedék
Építek neked magamban
egy barlangot;
oda bújj, ha rosszak a napok.
S ha felépültél, olykor
te leszel menedéke annak,
aki én vagyok.
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
