in

Szabó Lőrinc: Az irígység erdejében

Hirdetés

Jöjjön Szabó Lőrinc: Az irígység erdejében verse.

Dsuang Dszi mester erdejében ültem
és szólt az egylábú virág:
– Óh, százlábú, de jó neked! Te futhatsz,
én állok s nem jutok tovább!

Szólt a százlábú: – Irígyeld a kígyót:
annyi lába sincs, mint neked,
bordái mégis gyorsabban viszik, mint
az én száz lábam engemet!

A kígyó az ég kék szárnyára nézett:
– Óh, szél – mondta panaszosan –
te játszva átsuhansz az óceánon,
s én porban vonszolom magam!

A szél rám nézett: – Látás, te legyőzöl,
te szárnyatlan és testtelen! –
– Mint engem a gondolat! – mondta búsan
s lehúnyta pilláját a szem.

A gondolat már válaszolni készült,
de a szív megelőzte, és
én felsírtam, hogy minden elégedetlen
és harc és kétségbeesés; –

és szólt Dsuang Dszi: – Hiába, ez a törvény,
ez az irigység erdeje!
Élj, küszködj s ne törődj vele, hogy élsz és
halj meg és ne törődj vele!

Köszönjük, hogy elolvastad Szabó Lőrinc költeményét.
Mi a véleményed Az irígység erdejében írásáról?

Írd meg kommentbe!

 

Várjuk a kommenteket

Szabó Lőrinc – Dzsuang-Dszi álma

Szabó Lőrinc: Mindenütt ott vagy