Ajánljuk:

  • in

    Áprily Lajos: Március

    Jöjjön Áprily Lajos: Március című verse. A nap tüze, látod, a fürge diákot a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. Csengve, nevetve kibuggyan a kedve s egy ős evoét a fénybe kiált. Régi, kiszáradt tó vize árad, néma kutakban a víz kibuzog. Zeng a picinyke szénfejű cinke víg dithyrambusa: dactilusok. Selymit a barka már kitakarta, sárga […] Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben

    Jöjjön Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben verse. A tavasz jött a parttalan időben s megállt a házsongárdi temetőben. Én tört kövön és porladó kereszten Aletta van der Maet nevét kerestem. Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom, s tudtam, elmúlt nevét már nem találom. De a vasárnap délutáni csendben nagyon dalolt a név zenéje […] Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Köszönet a napsugárnak

    Jöjjön Áprily Lajos: Köszönet a napsugárnak verse. Tavaszodik. Holt tavaszok fáradt szívembe visszajárnak. S fáradtan is köszönni kell, köszönni kell a napsugárnak. Köszönöm, hogy hervadva is tavaszi halk mámorba estem. Köszönöm, hagy új fény ragyog a főtéri aranykereszten. Köszönöm, hogy kisgyermekek mezítláb malomkerekeznek. Ásott tövű vén almafák fiatalos kedvvel rügyeznek. Köszönöm a szél jóízét, aromáját a barka-szagnak. Köszönöm, hogy hegyoldalon ibolyászó lányok kacagnak. Köszönöm, […] Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Akarsz-e fényt?

    Jöjjön Áprily Lajos: Akarsz-e fényt? verse. Homály. A bimbós sombokor ködpermetegben ázik. Hozok egy ágat, vízbe tedd, vázádban kivirágzik. Pár nap s kibontja szirmait, mintha kénlánggal égne. S a verandán szétsugaraz a tavasz szőkesége. Köszönjük, hogy elolvastad Áprily Lajos költeményét. Mi a véleményed az Akarsz-e fényt? írásról? Írd meg kommentbe!   Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Fekete rigó

    Jöjjön Áprily Lajos: Fekete rigó verse. Hogy megmelegszik minden alkonyat és mennyi vágy kel, s mennyi vízió, ha hallom drága, régi hangodat, múltam madara, fekete rigó. Köszönjük, hogy elolvastad Áprily Lajos versét. Mi a véleményed a Fekete rigó versről? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Szeptemberi fák

    Jöjjön Áprily Lajos: Szeptemberi fák verse. Bükkök smaragd színét erezve fent az első pár vörös folt megjelent. Állunk. Kezedben késő kék virág. Azt mondod: Ősz. Az első őszi fák. Én azt mondom: Vér. Vérfoltos vadon. Elhullt a Nyár a nagy vadászaton. Amerre vitte buggyanó sebét, bíboros vére freccsent szerteszét. Ahol a nyom-vesztő bozóthoz ért, hogy […] Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Kérés az öregséghez

    Jöjjön Áprily Lajos: Kérés az öregséghez verse. Öregség, bölcs fegyelmezője vérnek, taníts meg hogy Csendemhez csendben érjek. Ne ingerelj panaszra vagy haragra, hangoskodóból halkíts hallgatagra. Ne legyek csacska fecskéhez hasonló, ritkán hallassam hangom, mint a holló. A közlékenység kútját tömd be bennem, karthauzi legyek a cella-csendben. Csak bukdácsoló patakok csevegnek, folyók a torkolatnál csendesednek. Ments […] Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos – Menedék

    Jöjjön Áprily Lajos – Menedék verse. S mikor völgyünkre tört az áradat s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen, egyetlenegy kőszikla megmaradt, egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten. Köszönjük, hogy elolvastad Áprily Lajos – Menedék című költeményét. Mi a véleményed Áprily Lajos – Menedék írásáról? Írd meg kommentbe!   Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Vers vagy te is

    Jöjjön Áprily Lajos: Vers vagy te is verse. Indulsz. A mozdony sürget már dohogva és a tavaszba messze-fut veled. Ne vidd a vádat és a bút magaddal, hogy hűvös szóval megsértettelek. Vers vagy te is. Ezért van harc közöttünk. Rég vívom érted a művész-tusát. Ki a hibás, ha túlságos közelből nem hallom lelked tiszta ritmusát? […] Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Álmodozva

    Jöjjön Áprily Lajos: Álmodozva verse. Be szép álmom volt az éjjel! Szülőföldemen valék! Az az erdő, az a kunyhó, Melyet régtől ösmerék. Azon hegyek, azon völgyek Voltak szemeim előtt, Melyeket én mind otthagytam Két bús évvel ezelőtt. Az a tüzes hegyi patak Kristálytiszta vizével, Szürke színű porondjával, Kanyargós, szűk medrével. Mindezt néztem, mindezt láttam És […] Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Ősz

    Jöjjön Áprily Lajos: Ősz verse. Most már a barna, dérütötte rónán mulandóságról mond mesét a csend. Most már szobádba halkan elvonulhatsz s hallgathatod az álmodó Chopint. Most már a kályhatűz víg ritmusára merenghetsz szálló életed dalán, míg bús ködökből búcsút int az erdő, mint egy vöröshajú tündérleány. Köszönjük, hogy elolvastad Áprily Lajos költeményét. Mi a […] Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Tavaszodik

    Jöjjön Áprily Lajos: Tavaszodik verse. Sáncban a hóvíz könnyű hajót visz, füstöl a fényben a barna tető. Messze határba indul az árva, lenge madárka: billegető Titkon a Bükkben moccan a rügyben – mint csibe héjban – kandin a lomb. s mintha a róna kedve dalolna úgy muzsikál, muzsikál a kolomp. Indulok. Értem. Jól tudom: értem, […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.