A versek oldala
Áprily Lajos, született Jékely János Lajos József Attila-díjas költő, műfordító. Jékely Zoltán édesapja.
Jöjjön Áprily Lajos: Erdei út verse. Áprily Lajos: Erdei út Itt szarvas járt. Kis unokám, menjünk utána friss nyomán. Figyeld csak, milyen tiszta nyom: puha földön járt, nem havon. Itt mint szétnyílt kagyló, olyan. Itt repedt szív formája van. A lépte mindenütt nyugodt, nem űzte senki, nem futott. Nézd, itt megállt, mohot kapart, itt meg […] Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos: Nő már a nap verse. Ember, ne félj: nő már a nap! A jégfogú szél nem harap. A koldus is dúdolva jár, ragyog rongyán a napsugár. A gond sem él mindig, ne hidd, ragadd meg és a hóra vidd. A hóval szétfoszlik hamar: elmossa egy langyos vihar. A déli szél kürtjébe fú, […] Olvass tovább
Mutatjuk az Áprily Lajos legszebb versei összeállításunkat. “Ember voltam, remegő, daloló” – így foglalja össze életét Áprily Lajos Költőcímű versében. Brassóban született, tanár, lapszerkesztő és kiváló műfordító volt. 1929-ben költözött Budapestre, de lelkébe örökre bevésődtek az elhagyott erdélyi táj fenyvesei, hegyormai, a havasok hegy-csodái. Áprily Lajos, akiről völgyet neveztek el Költészetére a hagyományőrzés, a gazdag […] Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos: Októberi séta verse. Ez itt a hervadás tündér-világa. Akartál látni szép halált velem? A Bükkös-erdő bús elégiája szép, mint a halál és a szerelem. Fától fához remegve száll a sóhaj, közöttük láthatatlan kéz kaszál. Az ágakról a fölrebbent rigóraj tengődni még a holt irtásba száll. Lombját a gally, nézd, mily kimélve ejti, holnap […] Olvass tovább
Mutatjuk az Áprily Lajos vers összeállítást. “Ember voltam, remegő, daloló” – így foglalja össze életét Áprily Lajos Költőcímű versében. Brassóban született, tanár, lapszerkesztő és kiváló műfordító volt. 1929-ben költözött Budapestre, de lelkébe örökre bevésődtek az elhagyott erdélyi táj fenyvesei, hegyormai, a havasok hegy-csodái. Áprily Lajos, akiről völgyet neveztek el Költészetére a hagyományőrzés, a gazdag formaművészet […] Olvass tovább
Áprily Lajos kvíz 1. – jöjjenek a kérdések. Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos: Vallomás verse. Tudom: én itt a sorssal nem csatáztam, én döbbent szemmel láttam itt a vért, és nem lengettem omló barikádon fehér zászlót a véres emberért. Viharokból kibomló új világért csak álmom volt, nem lobbanó vitám. Rohamra nem harsogtam riadókat jövő ködökbe zúgó trombitán. S a seb, mit rajtam vad kor ökle […] Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos: Fekete rigó verse. Hogy megmelegszik minden alkonyat és mennyi vágy kel, s mennyi vízió, ha hallom drága, régi hangodat, múltam madara, fekete rigó. Köszönjük, hogy elolvastad Áprily Lajos versét. Mi a véleményed a Fekete rigó versről? Írd meg kommentbe! Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos: Vers vagy te is verse. Indulsz. A mozdony sürget már dohogva és a tavaszba messze-fut veled. Ne vidd a vádat és a bút magaddal, hogy hűvös szóval megsértettelek. Vers vagy te is. Ezért van harc közöttünk. Rég vívom érted a művész-tusát. Ki a hibás, ha túlságos közelből nem hallom lelked tiszta ritmusát? […] Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos: Madarak zenéje verse. Kertünk ma hangos tengelic-tanya, az erdőn pintyszó cseng és cinkeszó, csetteg, de már nótát indítana a barkás fűzön egy hevült rigó. A mandulafán víg szajkó rikolt. A zöld harkály ívelve látogatja fáink törzsét, de még egyet se szólt. Vajon milyen rémségre tartogatja az őrült tavaszi sikolyt? Köszönjük, hogy elolvastad […] Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos: A rím verse. Hazája álom és titok, szem-nem-legelte pázsitok. Egyszer csak itt van s mint kis ér, csilingel és kisér, kisér. S fürtös csengő lesz: hangpatak, amelybe új csengés szakad. Mentát locsol, szirmot sodor és illatos lesz, mint a bor. És mámoros lesz, partot ont, kurjongató, vidám bolond. A mély felé örvénnyel […] Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos – Éjjeli zene verse. Nagyszerű volt ez az éji vihar. Hörgő morajával küldte előre szilaj, hűst-lehelő követét. Majd a hegyek koszorújából lerohant a Dunáig s csattogtatta tüzes mennyei ostorait. Alvó kis falukat vert fel riadó robajával, ablakon át láttam: lángol a szénakazal, ott a sötétség félkaraját beragyogja világa, rémképpé magasít egy lobogó […] Olvass tovább