A versek oldala
Jöjjön Arany János – Tamburás öreg úr verse. Az öreg úrnak van egy tamburája, S mikor az íhlet s unalom megszállja, Veszi a rozzant, kopogó eszközt S múlatja magát vele négy fala közt. Nem figyel arra deli hallgatóság, Nem olyan szerszám, divata is óság: Az öreg úr, (fél-süket és fél-vak), Maga számára és lopva zenél csak. […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János – Koldus-ének verse. Küszöbről küszöbre járok, hol be, hol ki… Ne üzenjetek, hogy nincsen itthon senki, Ne uszítsátok az ebet, hogy letépjen, Annyi kezem nincsen, hogy magamat védjem Szegény honvéd jövök, kérni egy falatot. – Adjatok, adjatok amit Isten adott. Sokat táboroztam, meg is nyűttem, látszik; Versectől Szolnokig, Izsaszegtől Vácig. Ott maradt […] Olvass tovább
Ha kíváncsi vagy, melyik versétől lábad könnybe a szemed, klikkelj, és megtudhatod! ÁGNES ASSZONY Ágnes asszony a patakban Fehér lepedőjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Odagyűl az utcagyermek: Ágnes asszony, mit mos kelmed? „Csitt te, csitt te! csibém vére Keveré el a gyolcs leplet.” Oh! irgalom […] Olvass tovább
Íme Arany János balladái összeállításunk. Arany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként számon tartott ballada került előtérbe. A ballada népköltészeti […] Olvass tovább
Sok minden kiderül ebből a műből, nagy érzelmeket és gondolatokat olvashatunk a sorok között. Merülj el benne, és vedd ki a Számodra lényeges mondatokat! A mű egy példázat, a végén erkölcsi tanulsággal. A FÜLEMILE Hajdanában, amikor még Így beszélt a magyar ember: Ha per, úgymond, hadd legyen per! (Ami nem volt épen oly rég) – […] Olvass tovább
Arany János a halál után vágyakozik, hiszen az egész életet kudarcként fogja fel. Szomorú, pesszimista hangvételű költemény. VISSZATEKINTÉS Én is éltem… vagy nem élet Születésen kezdeni, És egynehány tized évet Jól- rosszúl leküzdeni? Én is éltem… az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. Első nap is oly borultan […] Olvass tovább
Nagyon megható a költő tollából szerzett műve, tele van érzelemmel. Kettős hangulat, ellentétek uralkodnak a műben, amely főként Arany belső harcának következménye. ŐSSZEL Híves, borongó őszi nap; Beült hozzám az únalom: Mint a madár, ki bús, ki rab, Hallgat, komor, fázik dalom. Mit van tennem? olvasni tán…? Maradj Homér, fénydús egeddel, Maradj te most!… Jer Osszián, Ködös, […] Olvass tovább
Fantasztikus és megdöbbentő sorokkal állunk szemben! A gyűjtemény utolsó darabjának gondolta az Epilógus című alkotást. Ez a szó latin eredetű, utószót jelent. Többféle értelmezése lehet: a kötetet lezáró mű vagy a saját életét lezáró vers is. EPILOGUS Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon’… Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra […] Olvass tovább
A valódi kincs a mélyben rejtőzik, így alaposan olvasd el a verset, hiszen a lényeg a sorok mögött van! Gondolkozz el a mondanivalóján! Ez a mű a forradalmi lelkesedés és a népies dalköltészet keveréke, az egyes szám első személy anonimitása a katonatoborzók hangulatát szimbolizálja. A közösségi ének szabályának megfelelően hiányzik belőle a szubjektív líraiság. NEMZETŐR-DAL […] Olvass tovább
Arany János nagyon kedvelte a ballada műfaját. Az alábbi balladát idős korában, a Margitszigeten írta. Komor, reménytelen hangvételű mű, amelynek egyedisége, hogy történetet mesél el verses formában. VÖRÖS RÉBÉK „Vörös Rébék általment a Keskeny pallón s elrepült -” Tollászkodni, már mint varju, Egy jegenyefára űlt. Akinek azt mondja: kár! Nagy baj éri és nagy kár: […] Olvass tovább
Arany János ebben az alkotásban Jézusra gondol, és Hozzá fordul segítségért. Olvass tovább, ha tudod, van Kihez fordulni, és hiszel Benne! Ebben a műben Jézus Krisztus útja közben Magyarországra keveredik, hűséges tanítványával, Szent Péterrel. A szerző játékos-biblikus tanmeséjében az italozás ellen emel szót. A HEGEDŰ Víg legenda Krisztus urunk Szent-Péterrel Vándorolván gyalogszerrel, Magyarhont is útba […] Olvass tovább
Minden évszakban fontos számunkra, hogy igazi emberi érzéseket éljünk át. A szerző nem bízta a véletlenre, így biztosan kizökkent a mindennapokból. A gólya Aranyt jelképezi. A madarak a repülést, a szabadságot szimbolizálják, ám mivel el van törve a szárnya, nem tud repülni. A költő ezzel azt fejezi ki, hogy bezártnak és kiszolgáltatottnak érzi az életét. […] Olvass tovább