Arany János

Ha kíváncsi vagy, melyik versétől lábad könnybe a szemed, klikkelj, és megtudhatod! ÁGNES ASSZONY Ágnes asszony a patakban Fehér lepedőjét mossa; Fehér leplét, véres leplét A futó hab elkapdossa. Oh! irgalom atyja, ne hagyj el. Odagyűl az utcagyermek: Ágnes asszony, mit mos kelmed? „Csitt te, csitt te! csibém vére Keveré el a gyolcs leplet.” Oh! irgalom […] Olvass tovább

Sok minden kiderül ebből a műből, nagy érzelmeket és gondolatokat olvashatunk a sorok között. Merülj el benne, és vedd ki a Számodra lényeges mondatokat! A mű egy példázat, a végén erkölcsi tanulsággal. A FÜLEMILE Hajdanában, amikor még Így beszélt a magyar ember: Ha per, úgymond, hadd legyen per! (Ami nem volt épen oly rég) – […] Olvass tovább

Arany János a halál után vágyakozik, hiszen az egész életet kudarcként fogja fel. Szomorú, pesszimista hangvételű költemény. VISSZATEKINTÉS Én is éltem… vagy nem élet Születésen kezdeni, És egynehány tized évet Jól- rosszúl leküzdeni? Én is éltem… az a sajka Engem is hányt, ringatott, Melyen kiteszi a dajka A csecsemő magzatot. Első nap is oly borultan […] Olvass tovább

Nagyon megható a költő tollából szerzett műve, tele van érzelemmel. Kettős hangulat, ellentétek uralkodnak a műben, amely főként Arany belső harcának következménye. ŐSSZEL Híves, borongó őszi nap; Beült hozzám az únalom: Mint a madár, ki bús, ki rab, Hallgat, komor, fázik dalom. Mit van tennem? olvasni tán…? Maradj Homér, fénydús egeddel, Maradj te most!… Jer Osszián, Ködös, […] Olvass tovább

Fantasztikus és megdöbbentő sorokkal állunk szemben! A gyűjtemény utolsó darabjának gondolta az Epilógus című alkotást. Ez a szó latin eredetű, utószót jelent. Többféle értelmezése lehet: a kötetet lezáró mű vagy a saját életét lezáró vers is. EPILOGUS Az életet már megjártam. Többnyire csak gyalog jártam, Gyalog bizon’… Legfölebb ha omnibuszon. Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra […] Olvass tovább

A valódi kincs a mélyben rejtőzik, így alaposan olvasd el a verset, hiszen a lényeg a sorok mögött van! Gondolkozz el a mondanivalóján! Ez a mű a forradalmi lelkesedés és a népies dalköltészet keveréke, az egyes szám első személy anonimitása a katonatoborzók hangulatát szimbolizálja. A közösségi ének szabályának megfelelően hiányzik belőle a szubjektív líraiság. NEMZETŐR-DAL […] Olvass tovább

Arany János nagyon kedvelte a ballada műfaját. Az alábbi balladát idős korában, a Margitszigeten írta. Komor, reménytelen hangvételű mű, amelynek egyedisége, hogy történetet mesél el verses formában. VÖRÖS RÉBÉK „Vörös Rébék általment a Keskeny pallón s elrepült -” Tollászkodni, már mint varju, Egy jegenyefára űlt. Akinek azt mondja: kár! Nagy baj éri és nagy kár: […] Olvass tovább

Arany János ebben az alkotásban Jézusra gondol, és Hozzá fordul segítségért. Olvass tovább, ha tudod, van Kihez fordulni, és hiszel Benne! Ebben a műben Jézus Krisztus útja közben Magyarországra keveredik, hűséges tanítványával, Szent Péterrel. A szerző játékos-biblikus tanmeséjében az italozás ellen emel szót. A HEGEDŰ Víg legenda Krisztus urunk Szent-Péterrel Vándorolván gyalogszerrel, Magyarhont is útba […] Olvass tovább

Minden évszakban fontos számunkra, hogy igazi emberi érzéseket éljünk át. A szerző nem bízta a véletlenre, így biztosan kizökkent a mindennapokból. A gólya Aranyt jelképezi. A madarak a repülést, a szabadságot szimbolizálják, ám mivel el van törve a szárnya, nem tud repülni. A költő ezzel azt fejezi ki, hogy bezártnak és kiszolgáltatottnak érzi az életét. […] Olvass tovább

Arany János költeménye arról szól, hogy a szerzőnek sikerül önmagát kihúznia a depresszióból, és azt is láthatjuk, hogy ez az önterápia mennyire hasonló a mai modern, megfelelő vizsgálattal és gyógyítással. Enyhülés Kél és száll a szív viharja Mint a tenger vésze; Fájdalom a boldogságnak Egyik alkatrésze; Az örömnek levegőjét Megtisztítja bánat, A kizajlott búfelhőkön Szép […] Olvass tovább