A versek oldala
Jöjjön Petőfi Sándor – Tompa Mihálynál verse. Itt vagyok, itt vagyok testestül-lelkestül. Mit bámulsz ugy? ne szúrj szemeddel keresztül. Hunyd be a szemedet, ha neki nem hiszesz, Ha nem hiszed, hogy itt csakugyan én vagyok; S kérdezd meg szívedet, hiszen majd felel ez… Hallod? én is hallom, oly hangosan dobog. Mit gondoltál, mikor ráztam a […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Jókai Mórhoz verse. Miért szeretsz te engemet, Kit annyian gyülölnek? S én, aki annyit gyűlölök, Téged miért szeretlek? Szeretlek téged, oh barátom… Nem, nem barátom!… megbocsáss, Hogy e gúnynévvel illetélek; Mert a jelenkor gyermekének E szó „barát” csak gúnyolás. Percenként jobban-jobban el- Sötétül láthatárom, De én éltemnek éjjelét Nem rettegem, sőt várom… […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: A tél halála verse. Durva zsarnok, jégszivű tél, Készülj… készülj, a halálra! Jármodat megunta a föld, És ledobja valahára; Szabadság lesz! ím, az ég is Ideszegődött a földhöz, Fegyvertárából, a napbul, Tűznyilakkal rád lövöldöz. Meg fogsz halni, vad, bitor tél! Addig él csak minden zsarnok, Míg magok alattvalói Szabadságot nem akarnak; Hogyha egyszer […] Olvass tovább