A versek oldala
Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.
Jöjjön Petőfi Sándor: Európa csendes, újra csendes verse. Európa csendes, ujra csendes, Elzúgtak forradalmai… Szégyen reá! lecsendesűlt és Szabadságát nem vívta ki. Magára hagyták, egy magára A gyáva népek a magyart; Lánc csörg minden kézen, csupán a Magyar kezében cseng a kard. De hát kétségbe kell-e esnünk, Hát búsuljunk-e e miatt? Ellenkezőleg, oh hon, inkább Ez […] Olvass tovább
Petőfi Sándor verses meséjének szereplői életre kelnek a rajzfilmen, a Cinemon jóvoltából. Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha mondom, Rontom-bontom, Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni, Igy ni! Ugye fáj? A teljes versért klikk Nézzük meg az animációs filmet! Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor – Minden virágnak… verse. Minden virágnak, minden kis fűszálnak Jut a napból, ha több nem, egy sugár. Oh szerelem, te szívek napja, szívem Egy sugárt tőled csak hiába vár? Nincsen leány, ki engemet szeretne, Nincsen leány, ki mondaná nekem: Hideg világ van, lelkedet meghűté, Jer, melegedj föl forró keblemen! Nincsen leány, ki […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: De már nem tudom, mit csináljak… verse. De már nem tudom, mit csináljak? Meginnám borát az országnak. S mentül több az, amit megiszom, Annál iszonyúbban szomjazom. Mért nem tesz az isten most csodát? Változtatná borrá a Tiszát, Hadd lehetnék én meg a Duna: Hogy a Tisza belém omlana! Köszönjük, hogy elolvastad a […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Változás verse. Nem úgy van, amint volt. A földön Minden mindegyre változik. Multam s jelenkorom két testvér, S egymást tán meg sem ismerik. A tenyeremben hordtam egykor Szivem, barátsággal tele; Nem volt szükség, hogy kérjék tőlem: Magam kináltam mást vele. Mostan ha kérik szívemet sem Adom, nem adom senkinek. Azt hazudom, ha […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Nyakravaló verse. Nyakravaló nélkül akarod megvédni hazádat? Oh te szamár te, minő ostoba képzelet ez! Honszeretet, bátorság s más, mind kófic: az a fő A katonában, hogy nyakravalója legyen. Mészáros Lázár, akitől én ezt tanulám, s ő Tudja, hogy a legfő hősben a nyakravaló, Mert hisz az ő hada, mely hősleg megfutamúlt […] Olvass tovább
Az ember igen összetett lelkileg, így igen sok emóció jöhet a felszínre. Olvass bele, és döntsd el, hogy a Te világodnak való-e?! Ha szentimentalizmusra vágysz, akkor ezt a verset érdemes elolvasnod! Népdalokra emlékeztet ez a vers, amely szerelmi vallomás, a bizonytalanság érzése meghatározó benne. Reszket a bokor, mert… Reszket a bokor, mert Madárka szállott rá. […] Olvass tovább
Mutatjuk a Petőfi Sándor verseiből készült összeállítást. Petőfi Sándor a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították. A tanulást 18 éves korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt Pesten, 1846-tól […] Olvass tovább
Tavasszal és nyáron, de még a hideg hónapok során is kiváló üdülés ezt a szerzeményt elolvasni. Biztosan kikapcsol a rideg valóságból, és rózsaszín felhőkbe repít. Ha szerelmes vagy, muszáj elolvasnod, ha pedig vágysz erre az érzésre, akkor meg pláne kattints! Petőfi Sándor hitvesi költészetének legszebb szerzeménye, amelyben keresi azt a kifejezést, ami legjobban illik felesége […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Az őrült verse. – – – – Mit háborgattok? Takarodjatok innen! Nagy munkába’ vagyok. Sietek. Ostort fonok, lángostort, napsugarakból; Megkorbácsolom a világot! Jajgatnak majd és én kacagok, Mint ők kacagtak, amikor én jajgattam. Hahaha! Mert ilyen az élet. Jajgatunk s kacagunk. De a halál azt mondja: csitt! Egyszer már én is meghalék. […] Olvass tovább
Mutatjuk Petőfi Sándor: 1848 versét. Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te a népek hajnalcsillaga!… Megviradt, fölébredett a föld, fut A hajnaltól a nagy éjszaka. Piros arccal Jött e hajnal, Piros arca vad sugára Komor fényt vet a világra; E pirúlás: vér, harag és szégyen A fölébredt nemzetek szemében. Szégyeneljük szolgaságunk éjét, Zsarnokok, rátok száll haragunk, S a […] Olvass tovább
Petőfi Sándor már 1847-ben írt a csalfa tündérről… “A könyvet szép, de csalfa tündér lakja; Ha fölnyitod, megkapja szívedet, És fölvisz a legragyogóbb csillagra.” – áll a költeményben. Tudd meg melyik költeményből származik az idézet! KLIKK a teljes versért. Olvass tovább