Ajánljuk:

  • in

    Petőfi Sándor legmagasztosabb verse

    Az érzelmes költő ebben az alkotásban Istenre gondol, és Hozzá fordul segítségért. Olvass tovább, ha tudod, van Kihez fordulni, és hiszel Benne! ISTEN CSODÁJA Ameddig a történet csillaga Röpíti a multakba sugarát: A szem saját kezünkben mindenütt Saját szivünkre célzó gyilkot lát, S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!… Isten csodája, hogy még áll hazánk. […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor legbámulatosabb verse

    Fantasztikus és megdöbbentő sorokkal állunk szemben! Ez az alkotás életkép, konkrét idő, kerek történetet beszél el, logikusan felépítve. A hősnek vannak érzései, ám primitív módon mutatja ki azokat. MEGY A JUHÁSZ SZAMÁRON… Megy a juhász szamáron, Földig ér a lába; Nagy a legény, de nagyobb Boldogtalansága. Gyepes hanton furulyált, Legelészett nyája. Egyszercsak azt hallja, hogy […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor legcsodásabb műve

    Gyönyörű verssorokat olvashatunk a költő tollából! Ha igazi különlegességre vágysz, ezt ma mindenképpen el kell olvasnod! Noha rövid műről van szó, a lényeg benne van! Népköltészetből átvett metaforák, a népdalok friss hangvétele jellemzi. FA LESZEK, HA… Fa leszek, ha fának vagy virága. Ha harmat vagy: én virág leszek. Harmat leszek, ha te napsugár vagy… Csak […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor legmegrendítőbb verse

    Könnyen megrökönyödsz, ha elolvasod ezt az alkotást. Ugyanis egy nem egyszerű műről van szó. Petőfi Sándor mondatai sokat elárulnak a mai világunkról, életünkről is. Látomásvers, amelyben hangulatok, érzelmek áradnak. EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET… Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, mint a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor – Javulási szándék

    Jöjjön Petőfi Sándor – Javulási szándék verse. Mikor térsz már az eszedre, te Sándor? Tivornya éjjeled és napod; Az istenért! hisz az ördög elvisz, Ha még soká így folytatod. Szeretetreméltó barátom, Nézd meg csak a tűkörben magadat; Hát ember az, akit ott látsz? mennykő! Tükröd kisértetet mutat. Fiú, légy hát okosabb valahára, Szedd rendbe rendtelen […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor – Háború volt

    Jöjjön Petőfi Sándor – Háború volt verse. Háború volt mindig éltem, Legszebb gondolatja, Háború hol vérét a szív, Szabadságért ontja! Egy szentség van a világon, Melyért fegyverünkkel, Sírunkat megásni méltó, Melyért vérzenünk kell: Ez a szentség a szabadság! Őrültek valának Mind, kik más egyébért Éltet áldozának. Békét, békét a világnak, De ne zsarnokkénytől. Békét csupán […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Vajdahunyadon

    Jöjjön Petőfi Sándor: Vajdahunyadon verse. 1 Fogadjatok be, ti dicső falak, Fogadj magadba, híres ősi vár! Légy üdvezelve… hol a hős lakott, A költő ottan lelkesedve jár. Mily hős lakott itt, a nagy Hunyadi! Mily lelkesűlés éget engemet! Szivemnek hangos dobbanásai, Beszéljetek ti ajkaim helyett. Itten lakott, tán olykor épen itt Gondolkodék e bástya tetején, […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Dacos leány

    Jöjjön Petőfi Sándor: Dacos leány verse. Dacos leány! Hagyd megcsókolni magad, Hagyd átölelnem derekad. Nap megy nap után, S ha napjaid elhaladnak, Maradsz magadnak. Száraz derekad Majd senki meg nem öleli, Csak a koporsónak deszkája, S halvány ajakad Más nem csókolja, csak a sír férgei… Gondolj reája. – Mit érzesz, Nem rendül meg szived? Nem […] Olvass tovább

  • in

    Érdekességek Petőfi Sándor apjáról

    Petrovics István külsejét híven jellemezte maga Petőfi Sándor, amikor 1848-ban a kiskun választóknak ajánlotta magát. Petőfi Sándor szülei nemcsak ugyanabban az esztendőben, egyazon hónapban is születtek, 1791 augusztusában. 58 évvel később pedig, 1849 tavaszán, megint csak egyszerre fejezték be életüket: az apa márciusban, az anya májusban halt meg. Az apa, Petrovics István külsejét híven jellemezte […] Olvass tovább

  • in

    Petőfi Sándor: Megint beszélünk s csak beszélünk

    Jöjjön Petőfi Sándor: Megint beszélünk s csak beszélünk. Megint beszélünk s csak beszélünk, A nyelv mozog s a kéz pihen; Azt akarják, hogy Magyarország Inkább kofa, mint hős legyen. Dicsőségünknek kardja! csak most Készültél s már a rozsda esz. Meglássátok, maholnap minden Az ó kerékvágásba’ lesz. Ugy állok itt, mint a tüzes ló, Mely föl […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.