Ajánljuk:

  • in

    Pilinszky János: A szerelem sivataga

    Jöjjön Pilinszky János A szerelem sivataga verse. Egy híd, egy forró betonút, üríti zsebeit a nappal, rendre kirakja mindenét. Magad vagy a kataton alkonyatban. Mint gyűrött gödör feneke a táj; izzó hegek a káprázó homályban. Alkonyodik. Dermeszt a ragyogás, vakít a nap. Sosem felejtem, nyár van. Nyár van és villámló meleg. Állnak, s tudom, szárnyuk […] Olvass tovább

  • Pilinszky János: Életfogytiglan

    Jöjjön Pilinszky János: Életfogytiglan verse. Az ágy közös. A párna nem. Köszönjük, hogy elolvastad József Attila: Reménytelenül költeményét. Mi a véleményed József Attila: Reménytelenül írásáról? Írd meg kommentbe!   Olvass tovább

  • Pilinszky János – Titok

    Jöjjön Pilinszky János – Titok verse. Csak a búcsu pillanatában áll helyre az aranyegyensúly. Sőt, mint a tűzvész, most olyan túlzott és elnagyolt az asztal bősége, s az orgona bizalmas fürtje. Mi jött közbe? Meg kell beszélnünk elalvás előtt. Köszönjük, hogy elolvastad Pilinszky János – Titok költeményét. Mi a véleményed Pilinszky János – Titok írásáról? […] Olvass tovább

  • Pilinszky János: Mert áztatok és fáztatok

    Jöjjön Pilinszky János: Mert áztatok és fáztatok verse. Rónay Györgynek Forduljatok hát ellenem ti meglapuló szörnyek, az omló folyosókon át hatolva egyre följebb, nyomuljatok be szabadon, futótüzet kiáltva lassan fölétek rakodó hatalmas éjszakámba! Csupaszra vetkőztessetek, semmit se hagyva rajtam, vegyétek el a homlokom, a szemem és az ajkam, mert áztatok és fáztatok, mert éheztetek bennem, […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.