Ajánljuk:

  • in

    Csoóri Sándor: Dióbél bácsi

    Jöjjön Csoóri Sándor: Dióbél bácsi verse. Ki lakik a dióhéjban? Nem lakhat ott bárki, Csak Dióbél bácsi. Ha rácsapsz a dióhéjra Kinyílik a csontkapuja És cammogva előmászik Vén Dióbél bácsi- Csak a szádat Tátsd ki! Olvass tovább

  • in

    Nagy László: Dióverés

    Nagy László: Dióverés Elsuhogott az a füttyös sárgarigó délre. Sárgul az árva diófa zöld terebélye. Levelek lengnek, akár a színarany rigó-szárnyak, elszállnak ők is a szélben puszta határnak. Áll a diófa, és érett kincsei válnak tőle: szellő ha bántja az ágat, buknak a földre. Szaporább kopogás, csörgés támad, ha jön az ember, s bottal az […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Altató

    Alkalmi vers, melynek megírására barátja, a Reménytelenül című versét megzenésítő Ottó Ferenc kérte föl (unokaöccse, Gellér Balázs első születésnapja alkalmából). Bár az Altató 1935 februárjában született, csak a Szép Szó 1938-as József Attila-emlékszámában jelent meg először. Leginkább szembetűnő sajátossága a versnek csodálatos gyengédsége. A „hivatkozások” felsorolásának monotóniáját azzal ellensúlyozza, hogy nemcsak megszemélyesíti a tárgyakat, hanem […] Olvass tovább

  • in

    Csorba Piroska: Mesélj rólam

    Jöjjön Csorba Piroska: Mesélj rólam verse. Mesélj anya, milyen voltam, amikor még kicsi voltam? Az öledbe hogyan bújtam? És tehozzád hogyan szóltam, amikor nem volt beszédem? Honnan tudtad, mit kívánok? Megmutattam a kezemmel? Mesélj rólam! Hogy szerettél? Engem is karodba vettél, meleg tejeddel etettél? Akárcsak a testvéremet? Gyönyörködtél akkor bennem? Úgy neveztél: kicsi lelkem? És […] Olvass tovább

  • in

    Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom

    Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Szorgalom verse. Mi kopog? Mi kopog? – Harkály vagyok, kopogok. Nem is tudom, mióta vár rám ez a diófa. Mi ragyog? Mi ragyog? – Hát nem tudod, ki vagyok? Béka vagyok, leveli, ki a fiát neveli.     Olvass tovább

  • in

    Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője

    Jöjjön Gazdag Erzsi: A bohóc köszöntője verse. Jancsi bohóc a nevem, Cintányér a tenyerem. Orrom krumpli, szemem szén, Szeretném ha szeretnél. Velem nevetsz, ha szeretsz, Ha nem szeretsz, elmehetsz! Szívem, mint a cégtábla, ruhámra van mintázva. Kezdődik a nevetés, Tíz forint a fizetés. Ha nincs pénzed, ne nevess. Azt nézd, innen elmehess! Olvass tovább

  • in

    Zelk Zoltán: Tavaszi dal

    Jöjjön Zelk Zoltán: Tavaszi dal verse. Egy, ketto, három, négy, kis ozike, hová mégy? – Elég hogyha tudom én: tavasz elé futok én! Egy, ketto, három, négy, te kis nyuszi, hová mégy? – Se erdobe, se rétre: a szép tavasz elébe! Egy, ketto, három, négy, te kis madár, vígan légy: olyan szép dalt daloljál, szebb […] Olvass tovább

  • in

    Romhányi József: Nyúliskola

    Jöjjön Romhányi József: Nyúliskola verse. Erdőszélen nagy a móka, mulatság, iskolába gyűlnek mind a nyulacskák. A tanító ott középen az a nyúl, kinek füle leghosszabbnak bizonyul. Kezdi az oktatást egy fej káposztával, Hallgatják is tátott szájjal. – Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt betétet, mely a kopasztott káposzta törzse, úgy […] Olvass tovább

  • in

    Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én

    Jöjjön Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én verse. Kicsi vagyok én, majd megnövök én, mint a tüdő a fazékból, kidagadok én. Kicsi vagyok én, majd megnövök én, apámnál is, anyámnál is nagyobb leszek én. Kicsi vagyok én, erős leszek én, világ minden óriását földhöz vágom én. Kicsi vagyok én, bátor leszek én, óriások palotáit elfoglalom én. […] Olvass tovább

  • in

    Zelk Zoltán: Este jó, este jó

    Jöjjön Zelk Zoltán: Este jó, este jó verse. Este jó, este jó este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül bogárkarika forog a lámpa körül. A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is ha egy kis bogár: mégse szomorú. Lassú tánc, lassú tánc táncol a plafon, […] Olvass tovább

  • in

    Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben

    Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Hóesésben verse. Szakad a hó nagy csomókban, veréb mászkál lent a hóban. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. Nem is ugrálsz, araszolsz, Hóesésében vacakolsz. Fölfújtad a tolladat, ázott pamutgombolyag. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető. Olvass tovább

  • in

    Weöres Sándor: A galagonya

    Jöjjön Weöres Sándor: A galagonya verse. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Zúg a tüske, szél szalad ide-oda, reszket a galagonya magába. Hogyha a Hold rá fátylat ereszt: lánnyá válik, sírni kezd. Őszi éjjel izzik a galagonya izzik a galagonya ruhája. Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.