Íme Tompa Mihály idézetek összeállításunk.
A gólyához
Neked két hazát adott végzeted,
Nekünk csak egy – volt! az is elveszett!
(5. vsz. 3-4. sor)
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!
(6. vsz. 3-4. sor)
Testvért testvér, apát fiu elad…
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy; ki távol sír e nemzeten,
Megútálni is kénytelen legyen!
(10. vsz.)
Levél egy kibujdosott barátom után
Nincs-e elég sebed, oh népem, ami fáj,
Hogy elszéledsz, mint pásztor nélküli nyáj…?
Itthon még nemzet vagy, bár gyászba öltözött:
Koldus földönfutó más nemzetek között.
S te mit mivelsz? Mi sors kiséri életed?
Megadta a remény, mivel kecsegtetett?
Ha hallanád szavam, tudom mit érzenél:
Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!
(12-13. vsz.)
A madár, fiaihoz
Száraz ágon, hallgató ajakkal
Meddig ültök, csüggedt madarak?
Nincs talán még elfeledve a dal,
Melyre egykor tanitottalak?!
Vagy ha elmult s többé vissza nem jő
a vig ének s régi kedvetek:
Legyen a dal fájdalmas, merengő,
Fiaim, csak énekeljetek!
(1. vsz.)
Nálad nélküled
Örömet nem nyújt az élet,
Csak tenálad, csak tevéled!
Mint buborék széjjelpattan,
Ha osztályos nem vagy abban!
Az ég és föld bús, kietlen,
S ami rá van rakva ékül:
A boldogság gyötrő álom
Lenne nékem nálad nélkül!
(1. vsz.)
Égő szerelem
Honnan származott az égő
Szerelemnek szép virága?
Nyíló szirma úgy piroslik,
Mintha vérbe volna mártva.
Éjjelenként mért sóhajtoz
Olyan hosszan, olyan mélyen?
Hisz boldogság és öröm van
Festve csillogó szinében!
(1.-2. vsz)
