in

Túrmezei Erzsébet – Lábnyomok

Jöjjön Túrmezei Erzsébet – Lábnyomok verse.

Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
két pár lábnyom, a parti homokon,
ahogy ő mondta, ott járt énvelem.

De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
” Amikor életem kezedbe tettem,
s követődnek szegődtem Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
minden nap ott leszel velem.
S, most visszanézve, a legnehezebb
úton, legkínosabb napokon át,
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma
látszik ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínységben?”

Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett:
” Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért látod csak egy pár láb nyomát,
Mert a legsúlyosabb próbák alatt
Téged vállamon hordoztalak! ”

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Megható versek az idő múlásáról, amit ma érdemes elolvasnod

Íme 10 irodalmi teszt online - érkeznek a kvízek, mutasd meg mit tudsz!

Íme 10 irodalmi teszt online – érkeznek a kvízek, mutasd meg mit tudsz!