in

Túrmezei Erzsébet: Meddig

Hirdetés

Jöjjön Túrmezei Erzsébet: Meddig verse.

Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök-éjszakáid.
S olyan kevés a csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de elkísér egész a Golgotáig.

Mert olyan könnyű azt kimondani
egy izzó percben: Meghalok Veled!
De annyi minden visszahúzna még,
ha ránk borul a szörnyű éjszaka,
ha megérint a fagyos lehelet.

Talán csak egy kisgyermek mosolya,
vagy a hitves könnyfátyolos szeme…
Susognak a szélben ringó habok:
a halászbárka, az otthon képe hív…
Óh, legalább búcsúzni kellene!

Hamu alól az életösztön is
felparázslik: Óh., Ily hirtelen?
Egy percre olyan szép lesz a világ,
átölel minden színe, illata!
_ S már el is hangzott a ‘Nem ismerem!’

Uram, Teneked sok a Pétered,
sokak a nagycsütörtök-éjszakáid.
Óh, bár lehetnék csendes Jánosod,
aki nem ígér, nem fogadkozik,
de hü marad egész a Golgotáig.

Köszönjük, hogy elolvastad Túrmezei Erzsébet költeményét.

Mi a véleményed a Meddig írásról?

Írd meg kommentbe!

Várjuk a kommenteket

Garai Gábor: Hazám

Túrmezei Erzsébet: Nyár