in

Versek ovisoknak versmondó versenyre – Itt találod a verseket!

Versek ovisoknak versmondó versenyre – Itt találod a verseket!

Fésűs Éva: Békanóta

Békakirály papucsának elveszett a párja,
nézi erre, nézi arra, sehol se találja.
Kereste a gyereke,
ebihalak serege,
egy se lelte, úgy elnyelte
fekete tó feneke!

Szalajtották a kis gyíkot, nézze meg az árkot,
keresték a náderdőben szitakötő lányok.
Kereste a gyereke,
ebihalak serege,
egy se lelte, úgy elnyelte
fekete tó feneke!

Nem találják a papucsot sehol a világon,
ezért ugrál békakirály ma is mezítlábon!
Kereste a gyereke,
ebihalak serege,
egy se lelte, úgy elnyelte
fekete tó feneke!
Brekeke!…

Szabó T Anna: Famese

Volt egyszer egy facsalád,
nem volt családfája,
a sok kicsi facsemete
csak felnyurgult, úgy nőtt bele
a faiskolába.
„Értitek a faanyagot?
Minek vágtok fapofát?”
Így faggatta őket legott
a fatanár uraság.
De a sok kis facsemete
inkább csak fagottozott,
fabulákat fabrikált, vagy
fafagyit falatozott,
de a fatudományokhoz
fajankónak bizonyult,
a többi fakocka fejhez
sehogyan se viszonyult.
Eladdig, hogy a fatanár
elfakulva kifakadt:
„Hű, favilla, fakarika!
Ki, fakanál, ki, fakard!
Azt a fancsali fajzatát!
Na, majd megraklak, ne félj!
Fakupa lesz belőletek,
vagy fakutya, sőt, fahéj!
Nem famulus! Mért
kupáljam hát akkor fafejetek?
Ilyen fanyar és fantaszta
fákat nem is ismerek!
Faramuci, faragatlan
farizeus farakás!”
Addig-addig ordított,
míg berekedt a fatanár,
belefásult, és belátta,
hogy fatális tévedés
ennyi bunkó, tuskó fattyat
tovább nyesegetni, és –
„Fabatkát se ér”-t kiáltva –
nem engedte őket többet
soha a faiskolába.
Így telt hát be a fa-fátum
a pofátlan fapofákon.

 

Juhász Magda: Hová lett az ellenőrző?

Hová lett az ellenőrző?

Anyu kérdez, apu faggat:
– Ellenőrződ hová raktad?
Ezt kérdezik napok óta,
unalmas már ez a strófa.

Nem találom! Mondtam bátran.
Ott maradt az iskolában,
vagy a padban felejtettem,
vagy útközben elvesztettem.

Vagy a cica vihette el!
Próbálkoztam újabb trükkel.
Tegnap bebújt a táskámba,
mérges is lettem csudára.

A lábammal dobbantottam,
ki is ugrott onnan nyomban.
Ellenőrzőm csak elvitte,
ejnye vajon hová tette?

Így sorolom egyre tovább,
keresve a rejtély okát.
Anyu hallgat. Jaj de ciki.
Tudja, hogy füllentek neki.

A szobába apu lépett,
vágtam csodálkozó képet.
Ellenőrzőm ott volt nála,
szőnyeg alatt megtalálta.

Na majd elverem a cicát,
beírt neked egy szekundát!
Mondta apu nagy mérgesen,
rögtön eltört a mécsesem.

Ne verjétek meg a cicát,
nem ő adta a szekundát!
Tanító nénitől kaptam,
mert az órán rosszalkodtam!

Apu és az anyu nevet:
– Örülök, hogy jó a szíved!
Ne félj nem bántjuk a cicát,
de kijavítsd a szekundát!

Ez a cikk Versek ovisoknak versmondó versenyre – Itt találod a verseket! először a Kvízmester.com. oldalunkon jelent meg.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Versek marcius 8 ra ovisoknak – Itt találod a verseket!

Víz világnapja ovisoknak – Itt megtalálod!