Jöjjön vitéz Somogyvári Gyula: A boldog szunnyadókhoz verse.
Aludjatok, ti áldott szunnyadók,
Aludjatok, ti néma hadsereg.
S ne bántson könny, mely értetek pereg.
Aludjatok, nagy álmok álmodói:
a hősök álma mondörökre mély.
Csak simogasson e bús gügyögésünk
szelíden, mint a halk tavaszi szél.
Apák, fiúk, szerelmes vőlegények,
kik porladoztok, haj, sok éve már,
akik elé mennydörgő agyúszóban
véres mezőkön toppant a halál,
aludjatok! – A szunnyadástok boldog,
mert csonttá kövült bennetek az álom:
hogy diadalmas, erős nemzet él
Kárpát ölében, a tiszai tájon.
Aludjatok csak, gácsországi holtak,
s a Drina mentén szunnyadó bakák,
álmodjatok ott messze Moldovában
s az Alpeseknek örökös havában
magyar halottak: fiúk és apák.
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
