Az Őrizem a szemed vers 1916 januárjában íródott, s a Halottak élén című kötetben jelent meg 1918-ban.
Ady Endre: Őrizem a szemed elemzés
– Az Őrizem a szemed az öregedő férfi féltő szerelmi vallomása. Elsősorban a társra találás vigasza, a háború közepette védő, óvó otthon békéje jelenik meg benne, s nem a szerelmi szenvedély.
– Az otthonos szerelem verse ez a költemény. A hazaérkezés motívuma már egymagában tanúskodik erről („Érkeztem meg hozzád”). Nem pusztán egy motívum ez a többi között, de meghatározta a költemény egészét. A hazaérkezésé a versben a megjelenített szituáció. Az egyik oldalon ott áll az idegen világ, a másikon ezzel szemben a társra lelt ember. – írja a doksi.hu elemzése.
A sulinet.hu anyagában így fogalmaznak: Az Őrizem a szemed (1916) című versben is a beszélő „öregsége”, betegsége, félelme kap nagy nyomatékot, de még tömörebben, mint a Nézz, Drágám kincseimre címűben. A mindössze négy rövid versszakból álló költemény szövegét a kéz és a szív motívumok ismétlődése határozza meg.
A vénülő igenévi jelző négyszeri ismétlése a nagy korkülönbséget hangsúlyozza. Itt sincsenek konkrétumok, a külső állapotokat utalások jelzik („Világok pusztulásán”;„…rettenet űz”; „S várok riadtan veled.”), melyek erőteljes hangulati-érzelmi tartalmai félelmessé, feszültté teszik a szöveget. A kiúttalanságot, a tanácstalanságot, félelmet tovább fokozzák a záróstrófa megválaszolhatatlan kérdései (miért, meddig), az ellentétes mellérendelő mondat a két fél egymásra utaltságát, illetve a beszélő féltő ragaszkodását közvetíti.
Ady Endre: Őrizem a szemed
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.
Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.
Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.
Még több szerelmes verset ITT találsz
