Jöjjön Ágh István: A bánat vasárnapja verse.
Valami selymes állat
japánakác-sziromban
szaglássza cipőm orrán
az eltűnő időt
Morzsája hull a nyárnak
mintha lerázták volna
uzsonna után a tarka
asztalterítőt
És elborong a fákon
a jóllakott kísértet
talán szundít is egyet
vagy éppen rápipál
Minden csak valahonnan
és minden semmi végett
ahogy nyúlok az első
sárga levél után
s beledobom a posta-
ládás reménypirosba
Köszönjük, hogy elolvastad Ágh István: A bánat vasárnapja költeményét.
Mi a véleményed Ágh István: A bánat vasárnapja írásáról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
