in

Ágh István – A szökevények

Jöjjön Ágh István – A szökevények verse.

Eljöttünk mindannyian.
Otthon csak kinőtt ruhánk,
kétes hírünk,
vénasszonyok szájától elfelejtve
romlunk egyenként,
anyánk sem tudja merre.
A reménység telepén
lődörgünk szabadnapokon,
zsebünkben cirkuszjegyek,
szétmorzsolt számlák,
görcsbegyűrt szerelmeslevél.
A szerencse-csillag alatt
asztalunkon száraz virág,
savanyú bor.

 

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Gárdonyi Géza: Harangszó az éjben

Pósa Lajos: Gondoljatok őseinkre!