Íme Arany János balladái összeállításunk.
Arany János a XIX. Század második felének legtekintélyesebb alkotójaként a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Az irodalmi élet egyik fő szervezője, drámafordító, tanulmányíró és kritikus.
Pályájának 1851-1860ig tartó szakaszát a „nagykőrösi évek” megnevezéssel jelöli az irodalomtörténet-írás. E pályaszakaszban a kisepikai műfajként számon tartott ballada került előtérbe.
A ballada népköltészeti és műköltészeti kisepikai műfaj, de lírai és drámai elemeket is tartalmaz. Epikai jellege abból fakad, hogy történetet beszél el, ugyanakkor a cselekménye a szereplők drámai párbeszédeiből vagy lírai monológjából bontakozik ki. Cselekménye a lényeg kiemelésével, a fordulatokra összpontosítással sűrít, elhagyja a mellékes körülményeket, így az elbeszélés szaggatott, homályos, drámai lesz. A külső történések többnyire jelzésszerűek, a szereplőkben zajló lelki folyamatok, lélekállapot-változások kerülnek előtérbe, ami lírai vonás.
A balladák csoportosítása, jellemzői
1.) A népi balladák az ún. alföldi balladáktól nyertek ihletést. Ez a típus a mélylélektani módszert is felmutatja (pl. Ágnes asszony), sőt a hézagosság révén a skót illetve a székely népballadákkal is rokonságot tart. (pl. Vörös Rébék)
2.) A drámai balladák középpontjában egy jelenetsor áll, emellett a párbeszédes forma, a síkváltások, a tömörítés is jellemzi ezeket a műveket. (pl. Tetemre hívás; V. László)
3.) Históriás énekek hatását mutató balladák. Légkörük tragikus, de katartikus hatású. (pl. Török Bálint; Szondi két apródja)
4.) A románcos balladákra a derűs színezet a jellemző. (pl. Rákócziné)
5.) A romantikus balladák a kísértetballada, a rémromantika hatását mutatják. (pl. Híd-avatás)
6.) Anekdotikus balladák. Kétséges a balladákhoz való besorolásuk (pl.: A méh románca, Pázmán lovag).
A balladák elemzésekor a művek különböző rétegeire figyelhetünk fel. E rétegek közül talán a legfontosabb az eszmék, a jelképek síkja, az erkölcsi értékek felmutatása.
A történelmi múlthoz, a megtörtént eseményekhez kötődő balladákban a feldolgozás módja, az esetleges módosítások sokat elárulnak a művész céljáról. A történelmi balladák 1848 után példát mutatnak a hűségre, a helytállásra, a lelkierő megőrzésére. Ez egyaránt fontos a költő és a nemzet számára is.
Az egyes balladákhoz kapcsolódó háttér információk gazdagíthatják a művek jelentésrétegeit. Gondoljunk pl. A walesi bárdok keletkezésének körülményeire. A történelmi balladák legnagyobb értéke a történelem művészi – gondolati kiaknázása, a közös eszmények megteremtése. – írja a doksi.hu anyaga.
Első balladáit 1853-tól kezdte írni Nagykőrösön, ezek az úgynevezett „nagykőrösi balladák”. Ekkorra az országban kibontakozott a passzív ellenállás a császári hatalommal szemben. Az ellenállást irányító csoport Aranyt is magához vonta, s nézeteiket az ellenállást illetően részben magáévá tette. Ennek szolgálatába állította sorra születő balladáit is. Témáját rendszerint a történelem nehéz korszakaiból merítette, s ezzel is a nemzet ügyét kívánta szolgálni: a nemzeti öntudatot, a jövőbe vetett hitet szerette volna ébren tartani és fokozni, a nemzeti egységet erősíteni. Történelmi balladái ugyanis nagyrészt allegorikus jelentésűek. Arany nagykőrösi balladáit különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk:
- Szerkezete szerint:
- egyszólamú, lineáris (Ágnes asszony)
- többszólamú, párhuzamos (Szondi két apródja)
Íme az erettsegi.com teljes anyaga Arany János balladái témában
Arany János balladák: Zanza.tv is foglalkozik a témával
Talán hallottad a történetet, hogy amikor Ferenc József Magyarországra látogatott, Aranyt is felkérték a királyt üdvözlő vers megírására. Arany ezt elutasította, de helyette megírta A walesi bárdok című zsarnokellenes balladát. A kortársak Arany balladáit tartották az életmű csúcsának.
A modern ballada kisepikai műfaj: „Tragédia dalban elbeszélve”. Hogy miért? A nagykőrösi korszakból való Ágnes asszony című balladán mutatom meg. Történetet mesél el: „Összenéz a bölcs törvényszék Hallatára ily panasznak. Csendesség van. Hallgat a száj, Csupán a szemek szavaznak.” Lírai részekkel: „Nosza sírni, kezd zokogni, Sűrü záporkönnye folyván: Liliomról pergő harmat, Hulló vizgyöngy hattyu tollán.” És drámai, párbeszédes elemekkel: „Odagyűl az utcagyermek: Ágnes asszony, mit mos kelmed? »Csitt te, csitt te! csibém vére Keveré el a gyolcs leplet.«” Mik a ballada egyéb sajátosságai? Először is az előadásmódot a sűrítés, a kihagyás, a sejtelmesség, a balladai homály jellemzi. „Fiam, Ágnes, mit miveltél? Szörnyü a bűn, terhes a vád; Ki a tettet végrehajtá Szeretőd ím maga vall rád.” Csak most derül ki, hogy nem Ágnes ölte meg a férjét. A gyilkosság történetét a ballada nem meséli el. Azután ott vannak a térbeli váltások: a patakpart, a börtön, a bíróság, végül ismét a patakpart. Fontos szerepet kapnak az időbeli kihagyások is. Először Ágnes asszonyt látjuk, majd jönnek sorban: az utcagyerekek, a kíváncsiskodó szomszédnők és végül a hajdú. Az idő múlását a szöveg nem jelzi. A balladákat szerkezetük szerint is megkülönböztetjük. Az Ágnes asszony egyszólamú, lineáris, vagyis vonalszerűen előrehaladó ballada. Időbeli kitérés nélkül meséli el a történetet. Ugyanakkor körkörösen építkezik, mivel a történet kétszer is visszatér a kiindulópontjára.
A témával a Zanza.tv is foglakozik – íme Arany János balladaköltészete anyaguk
A ballada kutatástörténete
A ballada a magyar romantika korában került az érdeklődés középpontjába, ugyanúgy, mint a többi folklórműfaj. A XIX. században kezdték meg a magyar népballadák lejegyzését, de keletkezésük nyilván sokkal korábbra tehető. erre utalnak a nagyon archaikus hiedelmek (építőáldozat, istenítélet, mitikus-mesei elemek).
- Erdélyi János 17 balladát jegyzett le népköltési gyűjtemében a XIX. század közepén.
- Greguss Ágost tanulmányt írt a balladáról, majd
- 1865-ben Kriza János Vadrózsák c. gyűjteménye tekintélyes mennyiségű népballadát közölt,
- ezután pedig sorra jelentek meg folyóiratokban, gyűjteményekben különböző balladaszövegek.
Ezek mind hatottak Arany költészetére. (Arany után is folytatódott, pl. Kodály és Bartók munkásságával).
Íme Terdikné dr. Takács Szilvia anyag a témában.
