A később hírhedtté vált betyár, Hatvani 1849 elején Nagyszalontán utazván keresztül, a városházánál beszállásolás végett megjelent. A jegyzőt, Arany Jánost kereste, méghozzá felettébb udvariatlanul.
Midőn a jegyzői hivatalba belépett, éppen a Toldi írója, Arany János volt ott, kit Hatvani személyesen nem ismert.
– Maga itt a jegyző? – szólalt meg Hatvani illő köszönés nélkül.
– Nem magam vagyok, hárman vagyunk – válaszolta röviden a költő, ki jegyzőként dolgozott.
– Hol lakik Arany János? – kérdezte ismét Hatvani.
Mire Arany nem szólott semmit, hanem a városháza ablakából megmutatta azt a házat, mely az ő jegyzői lakául szolgált.
Hatvani el is indult azonnal, meglátogatni saját lakásán. Persze nem találta otthon. Viszont Arany felesége, éppen déli idő lévén, ebédre marasztalta, amit Hatvani készséggel elfogadott. Alig egynéhány perc múlva Arany is megérkezett.
Hatvani, mikor felismerte azt az embert, kivel mint jegyzővel az imént oly helykén beszélt, hüledezve kért bocsánatot.
