Igazi családi szórakozás együtt elolvasni az alábbi kedves sorokat! Összeszedtük egy csokorba a család apró tagjainak szóló költeményeket.
Íme az aranyos őszi versek gyerekeknek!
Kányádi Sándor: Valami készül
Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:
Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.
Takáts Gyula: Szüreti vers
Szüretelnek, énekelnek,
láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
musttal teli kiskancsó,
Sose láttam szebbet.
Az öregnek aszú bor jár,
gyerekeknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj de jó!
Igyunk erre egyet!
Duga Boglárka: Bögre, szúnyog, nagyapó
Hogy elszálltál idén, nyár!
Merengek pár perce már
ágyam szélén ücsörögve,
kezemben kifli, és bögre…
Pont, ahogyan egész nyáron.
Olyan már, akár egy álom…
Esténként a nagypapával
kiültünk a kertbe,
vajas kiflit mártogattunk
langyos, cukros tejbe.
Csak szúnyogok zümmögése
törte meg a csendet,
de nagyapót nem zavarta,
nem csapott nagy rendet.
Olykor elvitt, le a tóhoz,
sikló s varangy lesre,
vagy gombát szedtünk az erdőben
vargánya levesbe.
Máskor hosszú nádból
szép furulyát faragott,
s ha netán elvesztettem,
nem mutatott haragot.
Nos, megérted ugyebár,
miért is fáj, drága nyár,
hogy…hopp, anyu már kiabál,
szaladok, a suli vár!!!
Veres Csilla: Őszi susogó
Érett szilva mind lepotyog,
kondérokban lekvár rotyog,
Gyengül a nap sárga fénye,
elszárad a levél széle.
Kiégett sok rigó-torok,
csordulnak az őszi borok,
lehullik a mogyoró,
szól az őszi susogó.
Csukás István: Őszi tücsök
Őszi tücsök hegedül,
cirr, cirr,
száll a réten át.
Őszi tücsök egyedül
hegedül,
keresne meleg szobát.
Hűvösek a reggelek,
cirr, cirr…
deret szór az ég.
Vadlúd, gólya elmentek,
nem szól a kelep
rég.
Viráglakó tündérek,
cirr, cirr…
nem táncolnak már.
Patakra se hajolnak,
holdfényben sem dalolnak,
elrepült a nyár!
Gombához dönti hátát,
cirr, cirr,
hegedülget a tücsök,
felszedték a szamócát,
csak hallgatja e nótát
a tors, az ág, a nád,
a bürök.
Jó volt, míg a búza közt,
cirr, cirr,
ugrándozott a tücsök,
csúfolta az egeret
meg a sánta verebet,
varjút, mókust, gyereket…
Jó volt, míg a búza közt,
ugrándozott a tücsök!
Szól a tücsök-hegedü,
cirr, cirr,
száll a réten át.
Őszi tücsök egyedül
hegedül,
keresne meleg szobát.
Csanádi Imre: Szüret után
Pihen a prés.
Mustszag bódít.
Zenél a csönd,
hallgatom.
Szőlőszem és
részeg darázs
hempereg az
udvaron.
Köszönjük, hogy megnézted az Aranyos őszi versek gyerekeknek anyagunkat.
