in

Baranyi Ferenc: Teher

Hirdetés

Baranyi Ferenc: Teher

Úgy adtam én, hogy ő megértse: visszaadtam,
amit azóta sem osztott meg senkivel,
látom görnyedni őt az őszi alkonyatban:
mit tőlem visszanyert, mindent tovább cipel.
Fölötte matt magány: behorpadt bádogégbolt,
előtte csontkaréj: elporladt láthatár,
viszi belőlem azt, ami csak az övé volt –
s ez nagy teher neki. Soká nem bírja már.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Osvát Erzsébet: Pattan a rügy

Zelk Zoltán: Halország