in

Baróti Szabó Dávid: Barátság

Jöjjön Baróti Szabó Dávid: Barátság verse.

Míg puhán hord a csapodár szerencse,
Számoson kelnek s csakhamar barátid;
Majd ha nagy finnyás öliből kihajtand.
Mind eloszolnak.

Nézd eme sok száz jövevény galambat:
Fényes házaknál keres ez lakóhelyt;
Nem szeret rongyos fedelű toronyba
Hordani fészket.

Mindenütt híven követőd az árnyék,
Míg arany színbenn egeken van a nap:
Ez lenyúgodván, amaz is legottan
Mind elenyészik.

Futnak a hangyák az üres veremtől:
A saját hasznát kereső barát is
A vagyonjából kifogyott barátját
Messze kerűli.

Köszönjük, hogy elolvastad Baróti Szabó Dávid költeményét.

Mi a véleményed a Barátság írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz

Juhász Ferenc: Élni! Élni! Élni