VERSEK
Ajánljuk:
-
in VERSEKSohonyai Attila: Hogy szeretlek
Sohonyai Attila – Hogy szeretlek Mi az, hogy szeretlek? Mindenkinek más. Én ha összeszedem, így gondolok rád: Elmondhatom mi bánt, ha téged dühít is. Eltűröm ezért a vitát, s ha úgy, a te-igazságig. Hogy megszűnik önzőségem, mert érdekel véleményed. Ha fáj is, elismerem érved: hogy tudom, milyen egyenrangú félnek. Mert szeretlek, megbocsátom ha akaratlan bántasz, […] Olvass tovább
-
in VERSEKCsanádi Imre: Levélsöprő
Az ősz utolsó sóhaját ragadja meg Csanádi Imre „Levélsöprő” című verse. A köd, a dér, a sziszegő szél és a lassan betakaró hó együtt idézi meg az elmúlás szépségét és csendjét. Egy rövid, mégis erőteljes költemény, amelyben minden sor a természet halk búcsúja. Jöjjön Csanádi Imre: Levélsöprő verse. Köd szitál, hull a dér, lepörög a […] Olvass tovább
-
in VERSEKSohonyai Attila – Menedék
Van, amikor elég néhány sor, hogy lelkünk megtalálja a nyugalmat. Sohonyai Attila Menedék című verse éppen ilyen: egyszerre vigasztaló, bensőséges és mély. A költemény nemcsak a szeretet erejéről szól, hanem arról is, hogyan adhatunk és kaphatunk biztonságot egymásban – még a legnehezebb napokon is. Sohonyai Attila – Menedék Építek neked magamban egy barlangot; oda bújj, […] Olvass tovább
-
in VERSEKAdy Endre – Valaki útravált belőlünk
Jöjjön Ady Endre – Valaki útravált belőlünk verse. Schöpflin Aladárnak küldöm. Unatkozók s halálra-untak, Bolondosan furcsák vagyunk, Fájdalmasak és búcsuzók S milyen furcsán nézzük magunkat S milyen furcsán néznek most minket. Csalódás-kő ránk nem zuhant S mégis sujtódottan, szédülten, Sustorgó ázott-fák a tűzben, Panasszal égünk, lángtalan. Mint elárvult pipere-asztal, Mint falnak forditott tükör, Olyan a lelkünk, […] Olvass tovább
-
in VERSEKKányádi Sándor: Szeptember
A Szeptember című versben Kányádi Sándor gyönyörűen festi meg az ősz első jeleit, miközben a természet apró változásait örökíti meg. A versben a fagyos mosolyú délután, a borzongó lombok és a hűvösödő vizek mind azt sugallják, hogy az évnek egy új, színes évszaka köszönt ránk. A költő szavain keresztül a táj megnyugtató, mégis elgondolkodtató szépsége […] Olvass tovább
-
in VERSEKNemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél
Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét. Mintha megtaláltam volna egy óriás tenyerét. Ha az arcom elé tartom, látom, nagyobb, mint az arcom. Ha a fejem fölé teszem, Látom, nagyobb, mint a fejem. Hogyha eső cseperegne, nem bánnám, hogy csepereg, az óriás nappal-éjjel, óriási tenyerével befödné a fejemet. Jöjjön Megyes Melinda: Gesztenyefalevél előadása. Olvass tovább
-
in VERSEKMatos Maja: Elsős leszek
Matos Maja: Elsős leszek című verse minden kisdiák és szülő szívét megmelengeti. Az iskolakezdés izgalmát, a nyár búcsúztatását és az első nap várakozását eleveníti fel kedves, játékos sorokkal. Megható olvasmány mindenkinek, aki átélte vagy most készül megélni az iskolapadba ülés élményét. Matos Maja: Elsős leszek Elsős leszek Akár hiszed, akár nem, Nagyon jó az én […] Olvass tovább
-
in VERSEKBaranyi Ferenc: Kifosztva
Baranyi Ferenc „Kifosztva” című verse az egyik legerőteljesebb társadalomkritikai kiáltás a magyar lírában. A költő fájdalmas szavakkal festi le azt az érzést, amikor a nemzeti szimbólumok, az ifjúság, a hit és a közösség meggyalázódik. A mű nemcsak személyes vallomás, hanem kollektív kiáltvány is mindazok nevében, akik úgy érzik: kifosztották őket a hazájukban. Baranyi Ferenc: Kifosztva […] Olvass tovább
-
in VERSEKVörösmarty Mihály: A völgyi lakos
A „A völgyi lakos” gyönyörű, melankolikus képekben mesél a reménytelen vágyódásról. Jöjjön Vörösmarty Mihály: A völgyi lakos verse. „Zöld fürtözettel Feszül az égnek A hegy tövéből Egy hársfasor. Alóla lassan Zuhogva csermely Szakad siralmas Lakom felé; Ott nyugszik ottan Kél hajnalarcu Tündér alakban Vezér tüzem, A szöghajú lány; Szép, mint kelő nap, S mint a […] Olvass tovább
-
in VERSEKPetőfi Sándor: Megint beszélünk s csak beszélünk
A „Megint beszélünk s csak beszélünk” erőteljes üzenete a tétlenség ellen ma is figyelmeztet. Petőfi Sándor: Megint beszélünk s csak beszélünk. Megint beszélünk s csak beszélünk, A nyelv mozog s a kéz pihen; Azt akarják, hogy Magyarország Inkább kofa, mint hős legyen. Dicsőségünknek kardja! csak most Készültél s már a rozsda esz. Meglássátok, maholnap minden […] Olvass tovább
-
in VERSEKÁprily Lajos: Tavaszodik
Áprily Lajos gyönyörű tavaszi verse életre kelti a természet ébredését. Érezd meg a hó olvadását, a rügyek moccanását és a madarak játékos táncát. Áprily Lajos: Tavaszodik Sáncban a hóvíz könnyű hajót visz, füstöl a fényben a barna tető. Messze határba indul az árva, lenge madárka: billegető Titkon a Bükkben moccan a rügyben – mint csibe […] Olvass tovább
-
in VERSEKWeöres Sándor: Újévi mese
Weöres Sándor vidám és ötletes verse egy különleges százlábúról mesél, akinek minden napra jut egy lába és egy kedves, mókás ajándéka az új esztendőre. Weöres Sándor: UJJÉ-!-VI MESE Mesét mondok, dí-dá-dú, egyszer volt egy százlábú. Hát az a százlábú állat sorra számlálgatott minden lábat, eredményül mennyi jött? épp 365. Az év minden napjára jut neki […] Olvass tovább
Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.