A versek oldala
Várnai Zseni: Száguldó idő Azt mondják, hogy a szív égő sebére legjobb gyógyszer a száguldó idő! Én elhiszem, de egyre inkább érzem, hogy az a sebhely mind nagyobbra nő. Talán azért, mert nem tudok feledni, nem is akarok, hadd fájjon, ami fáj! Csak hulljon könnyem a könnyek tengerébe, s fölötte én mint sikongó sirály keringjek, […] Olvass tovább
Romhányi József: A rák haladása Egy nagyszerű fóka rámordult a rákra: – Ne haladjon hátra, hisz nem jut előbbre soha, kinek vissza van az oda. Ám a ráknak, mi tagadás, visszásnak tűnt ez a tanács. Azt értette belőle, szégyenszemre hátráljon meg előre. De kevéssel előbb úgy gondolta aztán, más kárát tanulná meg a saját hasznán, […] Olvass tovább
Jöjjön Weöres Sándor: Kezdődik az iskola verse. Könyv, toll, tinta, ceruza, rontom-bontom, kezdődik az iskola, csak aszondom. Kora reggel rohanás, rontom-bontom, nem könnyű a tanulás, csak aszondom. Tízpercben nagy futkosás, rontom-bontom, torkod fájdul, ne kiálts, csak aszondom. Zsemlye és vajaskenyér, rontom-bontom, morzsát szedhet az egér, csak aszondom. Énekóra, la-la-la, rontom-bontom, reng a terem ablaka, csak […] Olvass tovább
Jöjjön Juhász Gyula – Ősz verse. Opálos színei bágyadt ködében Leszáll reám a kora alkonyat, Kései tűzrózsák nyílnak a réten S az égen a mély csöndesség fogad. Nagy topolyafák gallya hullong gyéren És sötétben hallgat a tó S a kolomp úgy méláz a lomha légben, Mint altató. Hűs szele húz át az ősznek a réten, […] Olvass tovább
Jöjjön Radnóti Miklós – Október délután verse. Mellettem alszik a tölgy alatt Fanni, s mióta alszik, annyi makk hullt a fáról, hogy minden jámbor lombbal veszekszem érte, – mikor átkarolt, kérte, őrizzem pihenését. De nap kacsintgat át fodrán a lombnak, vad darazsak dúdolnak körül haraggal. És a lomb makkal felel és feleselget, hulló makk makkot […] Olvass tovább
Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Hol volt, hol nem volt. . . Volt egyszer egy iciri piciri házacska; ott lakott egy iciri piciri kis macska. Volt annak két iciri piciri kis ökre, rákaptak egy iciri piciri kis tökre. Csizmát húz az iciri piciri kis macska, hová lett az iciri piciri barmocska. Bejárja az iciri piciri kis erdőt, […] Olvass tovább
Jöjjön Csanádi Imre: Őszi levél verse. Köd szitál, hull a dér, lepörög a falevél; földre szökik, szemétnek, aki éri, ráléphet, – sziszegd szél söpri, hajtja, hullongó hő betakarja. Olvass tovább
Jöjjön Szabó Lőrinc: Vizipók című verse Halász Judit előadásában. Rigós erdőben bújdosó a nap Napos fák közt arany rigók Jó volna lenni csavargónak Mint ott az a kis vizipók A vizipók a tó vizén Jó volna futni könnyedén Nyurga lábakkal futni, futni És mindig, mindenütt célba jutni Hallgasd meg itt az előadást. Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Nem emel föl verse. Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva. Fogj össze, formáló alak, s amire kényszerítnek engem, hogy valljalak, tagadjalak, segíts meg mindkét szükségemben. Tudod, szivem mily kisgyerek – ne viszonozd a tagadásom; ne vakítsd meg a lelkemet, néha engedd, […] Olvass tovább
Jöjjön Wass Albert: A szív verse. Az írás bekerült Wass Albert legszebb versei összeállításunkba. Nézted már a Szent-Anna tó vizét? Milyen titokzatos, milyen sötét. Semmit se látsz, csak olykor egy-egy furcsa csillanást, amint ezüst halak suhannak mélységein át… De olykor hírtelen jön valami eltévedt sugár, zöldes világra gyújtotta lent a mélyt, s a mélynek vége […] Olvass tovább
Jöjjön Szép Ernő – Gyermekjáték verse. Szép Ernő – Gyermekjáték Mikor én kisfiú voltam, kis lovon nem lovagoltam, nem volt nékem ponnilovam, ponnilovam, ponnilovam, pedig de szép, mikor rohan. Ponnilovon sose ültem, kis biciklin se repültem, nem volt fényes kerékpárom, kerékpárom, kerékpárom, pedig de jó rajta nyáron. Nem volt nékem meséskönyvem, nem volt csak iskolás […] Olvass tovább
Jöjjön Juhász Gyula: Első szerelem verse. Egész szerelmem annyi volt csak: Hogy láttalak, szemedbe néztem, Egy mosolygásod volt csak minden, De nekem elég volt egészen. És én úgy őrzöm e mosolygást, Miként a napsugárt a tenger, Elrejtve mélyen, szomorúan És – végtelen nagy szerelemmel. Még több szerelmes verset ITT találsz Olvass tovább