A versek oldala
Jöjjön Reviczky Gyula: Jézus Pilátus előtt verse. Jézus Pilátus előtt (Munkácsy képe) Állok merengve, hosszan, áhitattal: Ez ő! Ilyen volt! Igy képzeltem én; Álmomban éjjel, elmélkedve nappal Kerestem arczát; végre föllelém. Mit a halandó gyönge ismerettel, Töprengve, könyvekből meg nem tanúl: Az a te nagy lelkedbe rejtezett el, Lángelméd érzi öntudatlanúl. Az örök eszmét sejtem itt, […] Olvass tovább
Jöjjön Juhász Gyula: Szavak verse. Szavak, csodálatos szavak. Békítenek, lázítanak. Eldöntenek egy életet, följárnak, mint kísértetek. Szárnyalnak, mint a gondolat, görnyedve hordnak gondokat. Világokat jelentenek, meghaltál, ha már nincsenek. Dalolnak és dadognak ők, gügyögnek, mint a szeretők. Ölnek és feltámasztanak: szavak, csodálatos szavak. Köszönjük, hogy elolvastad Juhász Gyula költeményét. Mi a véleményed a Szavak írásról? […] Olvass tovább
Osvát Erzsébet: Pattan a rügy Tavaszt rikkant a rigó, itt van már a gólya Pattan a sok rügy a fán, mintegy varázsszóra. Eltűnt a hó, és a föld nagy vidáman ébred. Bimbót bont az ibolya, híre sincs a télnek. Tarka szoknyát kap a rét zöld ruhát az erdő. Ég kékjéről csodálja egy kis kölyökfelhő. Versenyez […] Olvass tovább
Reviczky Gyula: Húsvét Fakadnak már a virágok, Kiderül az ég, És a föld most készül ülni Drága ünnepét. Szíveinkben, mint a földön, Ma öröm legyen, Feltámadt az isten-ember Győzedelmesen! Aki tudja, mint töré fel Sírját a dicső; Aki látja, hogy a földön Minden újra nő: Gondoljon feltámadásra, Mely örök leszen… Feltámadt az isten-ember Győzedelmesen. Olvass tovább
Juhász Magda: Húsvéti mese Meseerdő szélén játszanak az őzek, a tavaszi szélben vígan kergetőznek. Az ibolya virág szirmait kitárja, régóta vágyódik meleg napsugárra. Minden állat vigad, örül a tavasznak, de nyomuk sincs sehol a fürge nyulaknak. A mackó így dörmög:- Vajon hol késhetnek? Szarka szól a fáról:- Húsvétra készülnek. Festik a sok tojást, szorgosan dolgoznak, […] Olvass tovább
Jöjjön Tóth Árpád: Húsvéti versike költeménye. Alászolgája! A Ludas Matyi-pálya, Isten bizony nehéz e’ – Erre nézve Nem lehet senkinek aggálya, A legaggabb gáncsolók agg mája Se irigyelheti eztet A szomorú keresztet. Például kérem, Most is meg kell őrizni A hidegvérem, Mikor e szép áprilisi télbe Arra vagyok itélve, Hogy ahelyett, hogy korcsolyát öltve Kisiklanék […] Olvass tovább
Jöjjön Benedek Elek: Húsvéti ének verse. Gyermekkoromnak szép emléke, Köszöntelek, húsvét vasárnap! Száll a szívemre égi béke Ünnepén a Feltámadásnak. Szárnyakat öltve száll a lelkem, Ujjongva száll, gyors szárnyalással… Ím, ott vagyok az ősi telken, S zsebem tele piros tojással! Gyermek vagyok, ki házról házra Kántálni jár piros tojásért, S gyűl a tojás, gyűl egyre-másra, […] Olvass tovább
Jöjjön Juhász Gyula Húsvétra verse. Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő és zendülő pagony! Köszönt e vers, élet, örökkön élő, Fogadd könnyektől harmatos dalom: Szívemnek már a gyász is röpke álom S az élet: győzelem az elmuláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog, Hadd ringatózzam […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: A fekete húsvét verse. Beteg szívem most be tele-nagy, Milyen jó volna máskor élni, Máskor s tán máshol: Láz, virágzás, gyönyörű Húsvét, Jaj, itt nálunk, be fekete vagy. Mikor halt meg itt a büszkeség S volt jó itt élni nagy szivekkel, Tele szivekkel? Utat készít itt most a Fátum S letépi Húsvét […] Olvass tovább
Jöjjön Tóth Árpád: Áprilisi capriccio verse. Az útszél: csupa pitypang, A bokrok: csupa füttyhang. Rigó fuvoláz; rája tíz Zugból is felcsivog a csíz. Hallgatja még a rest éj Félálmában a kastély, Emelve tornyát álmatag, Mint nyújtózó kart, bár a nap Elönti friss arannyal. A parkban – rőt aranyhal – Kövér úr sétál lebegő Hassal az édes […] Olvass tovább
Jöjjön Tóth Árpád: Április verse. Április, ó, Április, Minden csínyre friss! Faun-bokáju, vad suhanc, Újra itt suhansz! Vásott cigánykereked Porozza a tereket, Repül a szemét, Levegőbe parazsat Hintegetsz és darazsat, Illatot s zenét! Némely ingó és rügyes Ág végére már Küldöd: kússzék az ügyes – Katicabogár, Mint árbócra egy piros, Pettyes zubbonyú, Fürge lábú és […] Olvass tovább
Jöjjön Illyés Gyula: Április verse. Forog a vízimalom, be jó rádgondolnom a vízimalomról! Repül a vadgalamb, be jó rádgondolnom a vadgalambról! Míg körül megtavaszodik. * Ahány rezzenést tesz a föld, be jó, veled cinkosan összeölt. * Fütty harsan, felhő utazik Ég, csillagaival, rét, illataival, be jó, veled titkosan összevarr. * Sőt a sárban a cinke-lábnyom. […] Olvass tovább