Ajánljuk:

  • in

    Dsida Jenő: Rövid napló

    Jöjjön Dsida Jenő: Rövid napló verse. Bárányfelhőt tartok az óljaimban, emlékeimet nevükön szólítom, szeretem az embereket. A csillagok fényes esője alatt bőjtölök és imádkozom este és a Halálnak minden vacsoránál külön tányért teszek asztalomhoz. Ha kérdeznek, halkan felelek, hiszem a föltámadást. Márványba vések egy fehér nevet s eltemetem mélyen a föld alá. Köszönjük, hogy elolvastad […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: A bánat

    Jöjjön József Attila: A bánat verse. A bánat szürke, néma postás, Sovány az arca, szeme kék, Keskeny válláról táska lóg le, Köntöse ócska, meg setét. Mellében olcsó tik-tak lüktet, Az utcán félénken suhan, Odasimúl a házfalakhoz És eltünik a kapuban. Aztán kopogtat. Levelet hoz. Köszönjük, hogy elolvastad a A bánat költeményt. Mi a véleményed József […] Olvass tovább

  • in

    József Attila – Dúdoló

    Jöjjön József Attila – Dúdoló verse. A rétek, útak csendesen úsznak a hűvös vizeken sejhaj úsznak a hűvös vizeken – Van krumplink és van kanalunk, piszokban élünk s meghalunk sejhaj piszokban élünk s meghalunk – Mért görbül kicsikém a szád? új inget gondolok reád sejhaj új inget gondolok reád – Senkije sincs, nem éri gyász, […] Olvass tovább

  • in

    Dsida Jenő – Messzire jöttem

    Jöjjön Dsida Jenő – Messzire jöttem verse. Kedvesemtől, aki csókolt, messzire jöttem, piros szirmok maradtak mögöttem a kék hegyeken s a völgyek útain. Csupa bodzavirág minden, kilombosodtam én is a szomorúság tartós melegében s bodzavirág-szaga lett a szónak. Miért nem félnek tőlem az őzek s a rengeteg agancsú szarvasok? Tenyeremből hűs vizet csorgatok üszkös sebeikre. […] Olvass tovább

  • in

    Csanádi Imre: Nyármarasztaló

    Jöjjön Csanádi Imre: Nyármarasztaló verse. Szól a rigó: de jó, Érik a dió, Millió, Millió! Útra kel a fecske, Jajgat a fürjecske: Pitypalatty, Pitypalatty, Nyár, nyár, Itt maradj! Köszönjük, hogy elolvastad a Nyármarasztaló verset. Mi a véleményed Csanádi Imre írásásól? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • in

    Csanádi Imre: Őszi levél

    Jöjjön Csanádi Imre: Őszi levél verse. Köd szitál, hull a dér, lepörög a falevél; földre szökik, szemétnek, aki éri, ráléphet, – sziszegd szél söpri, hajtja, hullongó hő betakarja. Köszönjük, hogy elolvastad az Őszi levél verset. Mi a véleményed Csanádi Imre írásásól? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • in

    Csanádi Imre: Levélsöprő

    Jöjjön Csanádi Imre: Levélsöprő verse. Köd szitál, hull a dér, lepörög a falevél. Földre szökik, szemétnek, – aki éri, ráléphet. Sziszegő szél söpri -hajtja, hullongó hó betakarja. Köszönjük, hogy elolvastad a Levélsöprő verset. Mi a véleményed Csanádi Imre írásásól? Írd meg kommentbe! Olvass tovább

  • in

    Csanádi Imre: Búcsú az óvodától

    Jöjjön Csanádi Imre: Búcsú az óvodától verse. Hej óvoda, óvó nénik, – nem maradok tovább én itt! Itt mi soká nem maradunk: vár az iskolai padunk! Vége szakadt a szép nyárnak, iskolában könyvek várnak! Betűk hívnak útra kelni, a világot megismerni. A nagy idő elérkezett: búcsúznak a hatévesek, Búcsúznak az óvodától, mint fészkétől fecsketábor. Köszönjük a gondviselést, […] Olvass tovább

  • in

    Csanádi Imre: Mi van ma, mi van ma?

    Jöjjön Csanádi Imre: Mi van ma, mi van ma? verse. Mi van ma, mi van ma? Édesanyák napja. Pár szál virág a kezemben: édesanyám kapja. Azt is azért adja, aki szorongatja: Édesanyám, édesanyám jó szívvel fogadja! Köszönjük, hogy elolvastad Csanádi Imre: Mi van ma, mi van ma? költeményét. Mi a véleményed Csanádi Imre: Mi van […] Olvass tovább

  • in

    Csanádi Imre: A karácsony fája

    Jöjjön Csanádi Imre: A karácsony fája verse. A Karácsony akkor szép, hogyha fehér hóba lép- nem is sárba, latyakba… Ropog a hó alatta. Hegyek hátán zöld fenyő, kis madárnak pihenő- búcsúzik a madártól, őzikétől elpártol. Beszegődik, beáll csak szép karácsony fájának- derét-havát lerázza, áll csillogva, szikrázva. Ahány csengő: csendüljön, ahány gyerek: örüljön, ahány gyertya: mind égjen, […] Olvass tovább

  • in

    Csanádi Imre: Észtek

    Jöjjön Csanádi Imre: Észtek verse. Dübörög a tenger, a tenger, acsarog szakadatlan a tenger, hullámok faltörő kosait uszítja a parti kövekre, de a kövek, a parti kövek, a vörhenyők, az acéltömörek visszarugdalják szikrázva a tengert. Tengernek a Törvény azt súgja: terjeszkedni! Partnak a Törvény azt súgja: megmaradni ! Így feleselnek, se vége, se hossza. De […] Olvass tovább

  • in

    Radnóti Miklós – Razglednicák

    Jöjjön Radnóti Miklós: Razglednicákverse. 1 Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul, a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull; torlódik ember, állat, szekér és gondolat, az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad. Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban, tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, vagy korhadt fának odván temetkező […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.