
Weöres Sándor: Vers a színházról
Weöres Sándor: Vers a színházról Amikor a függöny felgördül a térben az ember eltörpül, figyelmes nézések több-száza behatol a színpad odvába. Ott benn a tünemények suhognak, lámpás éjszakában ragyognak, a színek fémessé szépülnek, szavakból paloták épülnek. Nem szűnik a játék varázsa, távozóban nézünk egymásra, mert egymásban látjuk a jámbort, aki a játékban király volt. Olvass tovább










