A versek oldala
Jöjjön Kosztolányi Dezső: Az áprilisi délutánon verse. Az áprilisi délutánon dalt hallani egyszerre, távol. Az illatos, japáni égből hull a napfény és hull a zápor. Tömjénez a tavasz a légben, virágos ágon kancsi fény ég. Kis, ideges lányok kacagnak, veri az ördög a feleségét. Nyilt arccal isszuk az esőt fel, agyunkba rózsaszínű láz kap. Vékony, […] Olvass tovább
Kovács Barbara: Az én bátyám Van egy bátyám, mindig enne. Ha a világ sajtból lenne, mind befalná egy ebédre. Almából hatot bekap, a narancsból alig marad. Két nagy banán csak egy falat. Zsíros kenyér, hús és krumpli, saláta vagy mákos nudli, a csokimat is el kell dugni. Anya nevet: hova fér beléd ennyi kenyér? A […] Olvass tovább
Tóth Árpád: Boldogság A zöld gyepről kék füstöt ereget Setét fenyők fölé piros parázs, Csengőt egy pásztor csöndes nyája ráz; Van még boldogság?… Istenem, lehet?… Békén görbül botjára a gubás; Ily mozdulattal nézte őse rég Betlehemben Mária gyermekét; S egy messzi bölcsőn felsírt már Judás… Jaj, minden üdvünk búval viselős, Az ifjú ágon boldog alma […] Olvass tovább
Szabó Lőrinc: Húsvét reggel Böjti szelek fújdogálnak- tollászkodik a búbánat. De az éjből jó ízekkel bomlik ki a húsvét reggel. A felhőket az ég alja rózsavízzel meglocsolja, majd magasba tartja- lássák óriás piros-tojását! Olvass tovább
Íme József Attila: Tiszta szívvel verse. A Nincsen apám se anyám kötet címadó verse, a Horger Antal által inkriminált Tiszta szívvel 1925-ben jelent meg. József Attila: Tiszta szívvel Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz […] Olvass tovább
Jöjjön Szabó Lőrinc: Szeretlek verse. Szeretlek, szeretlek, szeretlek, egész nap kutatlak, kereslek, egész nap sírok a testedért, szomorú kedves a kedvesért, egész nap csókolom testedet, csókolom minden percedet. Minden percedet csókolom, nem múlik ízed az ajkamon, csókolom a földet, ahol jársz, csókolom a percet, mikor vársz, messziről kutatlak, kereslek, szeretlek, szeretlek, szeretlek. Olvass tovább
Károlyi Amy: Így Halkan mondjad, – hangosan hallik, – vissza ne verjék messzi falak. Leírni talán nem is szabad. Orcádra fessed rózsaszínnel, bújtasd mosolyos csigaházba, didergésbe és könnyű lázba. Rejtsd pillád alá, meg ne lássák, akadó lélekzetbe vessed. Hogyha szereted, így szeressed. Olvass tovább
Bartos Erika: Krétarajz Kaptam ma egy doboz krétát, Fehéret és színeset, Kerti útra rajzolok majd Tarkabarka képeket. Rajzolok egy kicsi házat, Lesz egy szép, nagy ablaka, Sárga lesz a kerítése, Mellette egy almafa. Kiscica is lesz a képen, Kergeti az egeret, Rajzolok egy pici fészket, Fészekbe egy verebet. Rajzolok egy pöttyös labdát, Kutyaházat kutyussal, Óriási […] Olvass tovább
Jöjjön Weöres Sándor: Ballada három falevélről verse. Lehullott három falevél észrevétlen az őszi ágról. És jött a szél, a messzi szél, egy messzi, másik, új világból – Elröpült három falevél. – – – – – – – – – – – – – – – Az egyik magasba vágyott: talált a felhők közt új világot, […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor: Sohasem volt az szerelmes verse. Sohasem volt az szerelmes, aki Mondja, hogy rabság a szerelem. Szárnyat ád ő, és nem rabbilincset, Szárnyat ád ő… azt adott nekem. S a madárnak nincsen olyan szárnya, Mint minőt a szerelem növeszt. El sem kezdem oly parányisággal, Mint a föld, hogy átröpüljem ezt. Szállok én az […] Olvass tovább
Szabó T. Anna: Akkor Van perc, amiért mindent odaadnál. Elfészkeltem a fejem a nyakadnál. Hogy dobogott! Felettünk csukott szemmel, égre tárt csőrrel zengett a rigó. Az első csók. Két forró tenyered. Ahogy belülről megismertelek. Akkor tanultam meg, hogy mégis, mégis: Olvass tovább
Jöjjön Pilinszky János Majd elnézem verse. Majd elnézem ahogy a víz csorog, a tétova és gyöngéd utakat, a fájdalom és véletlen közös betűvetését, hosszú-hosszú rajzait – halott köveken, élő arcokon – elnézem őket, mielőtt a feledést kiérdemelném. Olvass tovább