A versek oldala
Jöjjön Petőfi Sándor: Ha szavaid megfontolom… verse. Ha szavaid megfontolom, Szeretsz engem, azt gondolom. Mért nem mondod meg, ha szeretsz? Ha nem szeretsz, mért hitegetsz? Nem hiszed, hogy én szeretlek? Az isten is ugy áldjon meg, Ugy áldjon az isten engem, Amily igaz a szerelmem. Megszerettem szépségedet, De még inkább szép lelkedet, Szeretlek én oly […] Olvass tovább
Jöjjön Csanádi Imre: Májusdícsérő verse. Május, mosolygó, békák torkát megoldó, gyöngyvirág-nyitogató, cserebogár-zúgató. Röptetsz madarat, meghozod a nyarat, pölyhös fecskét, fára cseresnyét! Olvass tovább
Jöjjön Weöres Sándor: Vásár verse. I. Olcsó az alma, itt van halomba, aki veszi, meg is esz, olcsó az alma! II. Kis trombitát vegyenek, pirosat, fehéret, lilát, zöldet, kéket! Mézesbábot vegyenek, Tükrös-szívet, szépet! III. Fut a kutya-szán, szalad igazán, igazán, köszörűs vagyok én, kutya-szánon futok én. IV. Van-e csizma eladó, hóba-sárba mindig jó? Van kis […] Olvass tovább
Jöjjön Áprily Lajos: Köszönet a napsugárnak verse. Tavaszodik. Holt tavaszok fáradt szívembe visszajárnak. S fáradtan is köszönni kell, köszönni kell a napsugárnak. Köszönöm, hogy hervadva is tavaszi halk mámorba estem. Köszönöm, hagy új fény ragyog a főtéri aranykereszten. Köszönöm, hogy kisgyermekek mezítláb malomkerekeznek. Ásott tövű vén almafák fiatalos kedvvel rügyeznek. Köszönöm a szél jóízét, aromáját a barka-szagnak. Köszönöm, hogy hegyoldalon ibolyászó lányok kacagnak. Köszönöm, […] Olvass tovább
Jöjjön Babits Mihály: Egy rövid vers írása. EGY RÖVID VERS melyben a költő saját lelkét szólítja meg és nagyon kegyetlen dolgokat mond neki Ó lélek, lélek, mivé kelle válnod! Idétlen fényre szülted ezer álmod. Utolsót holtan hordozod magaddal, mint holt gyermek lelkét viszi az angyal. De néha éjjel, éjes éjszakákon mikor magad vagy az egész […] Olvass tovább
Jöjjön Petőfi Sándor – A Dunán verse. Folyam, kebled hányszor repeszti meg Hajó futása s dúló fergeteg! S a seb mi hosszú és a seb mi mély! Minőt a szíven nem vág szenvedély. Mégis, ha elmegy fergeteg s hajó: A seb begyógyul, s minden újra jó. S az emberszív ha egyszer megreped: Nincs balzsam, mely […] Olvass tovább
Nemes Nagy Ágnes: Cifra palota Cifra, cifra ez a fa, gesztenyefa-palota. Zöld levélből összerakva, fényes éggel megtapasztva háta, orma, oldala. Szüntelen a susogás itt, szüntelen a surrogás, leng a padló, leng a kémény, zöld selyemből ez a ház, ablak, ajtó, alagút, csigalépcső, csodakút, s minden zugban gyertya, száz, füstös, fényes, óriás. Gesztenyefa-palotában csupa fény és […] Olvass tovább
Nemes Nagy Ágnes: Lila fecske Piros dróton ült a fecske, piros dróton lila folt, mert a fecske lila volt. Ült a dróton egymagában, ibolyaszín kiskabátban, lila volt a háta, szárnya, földre hullott lila árnya, gyufa-vékony, lila lábon álldogált a piros ágon, lila volt a szeme csíkja lila, mint a lila tinta. Április volt, jött az […] Olvass tovább
Jöjjön Tóth Árpád: Meddő órán verse. Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én. Én, én. S magam vagyok a föld kerekén. Jöhet még egy rövid vers? Klikk: rövid magyar versek Olvass tovább
Petri György: Februári hajnal Petri György: Februári hajnal A fagyott hó helyén most vizes a párkány, vizesen ragyog! Csöpögnek a méteres jégcsapok. Ó, lassú, szép, könyörtelen fogyatkozás. Aláfolyik az ablaküvegen az eleven víz. Olvass tovább
Jöjjön Csukás István: Szerelmes vers költeménye. Ülj ide mellém s nézzük együtt az utat, mely hozzád vezetett. Ne törődj most a kitérőkkel, én is úgy jöttem, ahogy lehetett. Hol van már, aki kérdezett és hol van már az a felelet – leolvasztotta a nap a hátamra fagyott teleket. Zötyögtette a szívem, de most szeretem az […] Olvass tovább
Jöjjön Vörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve verse. Egy szegény nő, Isten látja, nincs a földön egy barátja, agg, szegény és gyámoltalan, ül magán a csendes lakban. Gyásza nincsen, gyásza rég volt, még midőn jó férje megholt; de ruhája mégis gyászol: szíve fél a tarkaságtól. Dolga nincs, hogy’ volna dolga? Kis ebédhez nem kell szolga, […] Olvass tovább