Ajánljuk:

  • in

    Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk

    Jöjjön Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk verse. Az iskolában hatvanan vagyunk. Szilaj legénykék. Picik és nagyok s e hatvan ember furcsa zavarában a sok között most én is egy vagyok. Ez más, mint otthon. Festékszag, padok, a fekete táblácska és a kréta, a szivacs hideg, vizes illata, az udvaron a szilfa vén árnyéka s […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: Zsóka búcsúzója

    Jöjjön Ady Endre: Zsóka búcsúzója költeménye. Akihez szólott a legelső nóta: Zsóka menyasszony, férjhez megy a Zsóka… Még kurta szoknyás lány volt egy pár éve És nemsokára a más felesége… Így van megírva pár rövidke sorba’, Mintha ez olyan természetes volna. Az a reporter mit tudta, hogy ebbe’ Egy kész regény van végleg eltemetve, Bevégzett regény, […] Olvass tovább

  • in

    Kántor Péter: A könyvespolc előtt

    Kántor Péter: A könyvespolc előtt A könyvespolc előtt (Hungarian) Az ördög súgta nekem egy napon, vagy egy túlbuzgó angyal inkább, igen, egy olyan, aki folyton terveket sző az emberek javára állítólag, ne halogasd tovább, súgta az angyal, mire vársz? egyszer meg kell tenni úgyis, gyerünk, selejtezd ki a könyveid! És nekiveselkedtem mint Toldi Miklós annak […] Olvass tovább

  • in

    Tóth Árpád: Láng

    Jöjjön Tóth Árpád: Láng című verse. Eldobtam egy gyufát, s legott Hetyke lobogásba fogott, Lábhegyre állt a kis nyulánk, Hegyes sipkájú sárga láng, Vígat nyújtózott, furcsa törpe, Izgett-mozgott, előre, körbe, Lengett, táncolt, a zöldbe mart, Nyilván pompás tűzvészt akart, Piros csodát, izzó leget, Égő erdőt, kigyúlt eget; De gőggel álltak fenn a fák, És mosolygott minden […] Olvass tovább

  • in

    Nagy Zoltán: Kockamese

    Nagy Zoltán: Kockamese Kockavilág zárt magába Kockafejű rémekkel, Kockázatos volt ott lenni, Gömb alakú fejemmel. Kockaforma bokrok mögé Gyorsan odaugrottam, De gömb alakú fejecskémmel Elbujdosni nem tudtam. Mit keresek vajon én itt? Mondtam, s sírva fakadtam, És kis kerek könnypocsolya Keletkezett alattam. Megrengett a Kockavilág: Hát ez vajon, hogy lehet? Kockavilág kockaföldjén Kör alak keletkezett. […] Olvass tovább

  • in

    Csukás István: Hideg szél fúj

    Csukás István: Hideg szél fúj Hideg szél fúj, hogy az ember majd megdermed. Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek! Szeme szénből, az orra meg paprikából, lába nincs, de minek is, ha úgysem táncol. Ütött-kopott rossz fazék a tökfödője, megbecsüli, hiszen jó lesz még jövőre; seprűnyél a nagyvilági sétapálca, el is mehetne, ha tudna, vele […] Olvass tovább

  • in

    Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

    Jöjjön Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz verse. Hogy mit láttam? Elmondhatom. De legjobb, ha lerajzolom. Megláthatod te is velem, csak nézd, csak nézd a jobb kezem. Ez itt a ház, ez itt a tó, ez itt az út, felénk futó, ez itt akác, ez itt levél, ez itt a nap, ez itt a dél. Ez […] Olvass tovább

  • in

    József Attila: Alkohol

    Jöjjön József Attila: Alkohol verse. A rózsakötőjű nap csak nékem integet, De nem borulok elé, mert úgyis rogyadozik a lábam S nem is harcolhatok érte, Mert az alkohol Kopjás fiatal gerincemet A nyomorúság abroncsává görbíti már Lomha lángú poklos katlanában. Erős kezemmel remegéssé bomlok, ám A kérges, jó becsületű kéz Nyugodtan heverész Kinyíló nagy pihenésben […] Olvass tovább

  • in

    Heltai Jenő: Csillagok

    Jöjjön Heltai Jenő: Csillagok verse. Ti csillagok, ti árva csillagok, Én is talán testvéretek vagyok. Mert az a sorsom, ami a tiétek: Égek, kiégek, ahogy ti kiégtek. Nem üstökös, parányi szürke bolygó, Magányos éji vándorhoz hasonló. Úgy járom itt lent ezt a földi pályát, Ahogy ti fönt a kék ég Szaharáját. Nem tudva merre, meddig, […] Olvass tovább

  • in

    Áprily Lajos: Keresni fogsz

    Jöjjön Áprily Lajos: Keresni fogsz verse. Áprily Lajos: Keresni fogsz Különös táj lesz, sűrű lesz a csendje, csak mélabúd halálos húrja szól. Belejajdulsz a süket végtelenbe, keresni fogsz, és nem leszek sehol. Olvass tovább

  • in

    Komjáthy Jenő: A homályból

    Jöjjön Komjáthy Jenő: A homályból verse. Ki fény vagyok, homályban éltem, Világ elől elrejtezém. Nagy, ismeretlen messzeségben Magányosan lobogtam én. Míg más napok ragyogtak egyre S imádta őket mind a nép; Addig szivem nem látta egy se, Nem érzé tiszta, nagy hevét. Sugaramat nem verte vissza, Magamban égő láng valék; Világomat gyönyörrel itta Csupán a […] Olvass tovább

  • in

    Ady Endre: A mesebeli János

    Jöjjön Ady Endre: A mesebeli János verse. Bajban van a messze város, Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, rohanj, János. Királyfiak s nagy leventék, Ha palástjukat ott-hagyták: Rohanj, ha rongy is a mentéd. Mesebeli király-lyánnyal Hogyha akarsz találkozni: Hadakozzál a Sárkánnyal. Csak a mese s csak az átok Tartott eddig így-úgy is még S jók e […] Olvass tovább

Load More
Congratulations. You've reached the end of the internet.