A versek oldala
Reményik Sándor: Tükrök törvénye Hogy a mi lelkünk szépítő tükör, Egymást szépítjük meg: Az meglehet. Nem baj. Így tükrözi a Szent Anna-tava Sokszor még mélyebben a mély eget. Mi nem tükrözünk mást, mint lényeget. És azért ez a látás így igaz, Ha egy-egy vonástól el is tekint. Mi látjuk egymást, nem ahogy vagyunk, De látjuk […] Olvass tovább
Vörösmarty Mihály: A buvár Kund Túl a mezőn, túl a hazán, S a part fölött, a nagy Dunán Ki népe zajlik ott? Föl Endre! Béla! föl magyar! Ellenhad az, mely vészt akar, Ellenség zajlik ott. Ő az, ki partidon halad És száz hajót és száz hadat Hoz, oh hon, ellened, A gőgös Henrik az, ki […] Olvass tovább
Jöjjön Romhányi József: Egy költői vénától jól becsípett bolha önéletrajz-regényét nekem mondta tollba verse. Születtem Dolhán, egy kutyán, tizenkettőben, Gezarol után. Atyám paraszti sorban élt egy lobogós gatyán. Anyám egy cipész vérét kicsikarva átment a kisiparba. Kiskoromban elláttam már bolhai tisztemet, s a csípésem jelentősen viszketett. Lakókutyám egy kis pulipintyó, mint jó suba betakart, de […] Olvass tovább
Jöjjön Vörösmarty Mihály: A vén cigány verse. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vizen, Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig igy volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett; Húzd, ki tudja meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Sziv és […] Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre: Karácsony című verse. I. Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumban A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba’ Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát […] Olvass tovább
Kun Magdolna: Halk ima Ma anyámért és apámért mondok halk imát. Abba súgom könny hullatva a szeretet szavát, hogy odafenn is érezzék, ott se feledjék, őrizem még szíveiknek édes melegét. Halk sóhajú imáim mind az égbe szállnak, ott adnak majd hangot a szeretet szavának, mely elmeséli nékik, hogy nincs oly távolság, amin a szív üzenete […] Olvass tovább
Reményik Sándor: Napsugár pogány templomban Ó, ma hiába jössz, Aranysugár sok szürke nap után. Hiába jössz, hogy csillogtasd a fákat. Nézd meg jól, – látod? majdnem mind kopárak. Ö, ma hiába jössz. Az erdő fakó, hangulattalan -: Vak indalatok pogány temploma. Oszlopai rendetlen tömegén Nyom nélkül suhansz által, drága fény: Sugár, egy más világnak sugara. […] Olvass tovább
Kányádi Sándor: Örmény sírkövek vannak vidékek hova már utat csak romos templom s régi név mutat örmény-kert zsidó-sor magyar-telek örmények zsidók lakták székelyek s akad még itt-ott ki a néhai honosokról tud ezt-azt mondani vannak vidékek ahol csak a hant tudhatja már hogy ki nyugszik alant régen kikorhadt fejtől a kereszt a zsidók hamvát meg […] Olvass tovább
Mikszáth Kálmán: A kevély anya-macska Olyan cziczák mint az enyimek, Az aztán a csuda! Igy dicsekszik az anya-macska És fuj mint egy duda: Olyan cziczák mint piczinyeim, Az aztán valami! Ezeknek a nyavukolását Élvezet hallani. Milyen virgonczak, elevenek; Ni ez a szürke itt, Hogy mászik, miglen ez a sárga Mily szépen kancsalit. És hogy dorombol […] Olvass tovább
Kőhalmi Erzsébet: Anyák napjára Rajzoltam egy kicsi szívre Sok színes virágot. Édesanyám, anyák napján Minden jót kívánok! Szeretném, ha mindig Mindig csak nevetnél, Szeretném, ha mindig Mindig velem lennél! Olvass tovább
Nagy Bandó András: Az én anyukám Szeretem, amikor felkelek, jó lesz a kedvem, ha felnevet. Szeretem, amikor enni ad, azt is, ha álmából felriad. Van úgy, hogy ilyenkor morcosabb, és persze, kicsinykét kócosabb. Nem bánom azt sem, ha mérgesebb, ilyenkor talán még édesebb. Szeretem, amikor jót mesél, azt is, ha énvelem mendegél. Szeretem, amikor ad […] Olvass tovább
Donászy Magda: Almaszedés Három kislány almát szed, egyik kisebb, másik szebb, nótázik a legkisebb, mind a három almát szed. Délig szedtek száz egyet, három puttony megtellett, Napnyugtáig még százat, három kislány elfárad. Olvass tovább