A versek oldala
Jöjjön Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra Koncz Zsuzsa előadásában. Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem. Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét, S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét. A teljes verset ITT olvashatod. Hallgassuk meg Petőfi Sándor: Itt […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János: A walesi bárdok verse Huzella Péter és a Kaláka előadásában. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, […] Olvass tovább
Jöjjön Lutter Imre előadásában Tóth Árpád: Lélektől lélekig verse. Gyógyíthatatlan szomorúság, vágy a gyöngédségre és mérhetetlen magány. Ez rajzolódik ki Tóth Árpád utolsó kötetének címadó verséből. De vajon tényleg ekkora kozmikus űr tátong az egymás mellett élő emberek között? Lélektől lélekig – Lutter Imre előadásában! “Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át […] Olvass tovább
Íme Nemes Nagy Ágnes megható verse, A szomj Szoták Ágnes előadásában. Nemes Nagy Ágnes: A szomj Hogy mondjam el? A szó nem leli számat: kimondhatatlan szomj gyötör utánad. – Ha húsevő növény lehetne testem, belémszívódnál, illatomba esten. Enyém lehetne langyos, barna bőröd, kényes kezed, amivel magad őrzöd, s mely minden omló végső pillanatban elmondja: mégis, […] Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Talán eltűnök hirtelen verse Latinovits Zoltán előadásában. Talán eltűnök hirtelen, akár az erdőben a vadnyom. Elpazaroltam mindenem, amiről számot kéne adnom. Már bimbós gyermek-testemet szem-maró füstön száritottam. Bánat szedi szét eszemet, ha megtudom, mire jutottam. Korán vájta belém fogát a vágy, mely idegenbe tévedt. Most rezge megbánás fog át: várhattam volna még […] Olvass tovább
Rambo Gáti Oszkár hangján “adja elő” Nagy László: Ki viszi át a szerelmet versét. Nagy László: Ki viszi át a szerelmet Létem ha végleg lemerült ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantú mezővé a szikla- csípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt […] Olvass tovább
Hallgasd meg Radnóti Miklós: Két karodban versét Kurucz Ádám Konrád előadásában. Két karodban ringatózom csöndesen. Két karomban ringatózol csöndesen. Két karodban gyermek vagyok, hallgatag. Két karomban gyermek vagy te, hallgatlak. A teljes verset ITT olvashatod. Olvass tovább
Jöjjön József Attila: Óda verse Sinkovits Imre előadásában. 1 Itt ülök csillámló sziklafalon. Az ifju nyár könnyű szellője, mint egy kedves vacsora melege, száll. Szoktatom szívemet a csendhez. Nem oly nehéz – idesereglik, ami tovatűnt, a fej lehajlik és lecsüng a kéz. A teljes versét klikk. Hallgassuk meg József Attila Óda című versét Sinkovits Imre […] Olvass tovább
Jöjjön Szabó Lőrinc – Szeretlek verse a Kaláka előadásában. Szeretlek, szeretlek, szeretlek, egész nap kutatlak, kereslek, egész nap sírok a testedért, szomorú kedves a kedvesért, egész nap csókolom testedet, csókolom minden percedet. A teljes verset itt olvashatod. Olvass tovább
Jöjjön Ady Endre – A fekete zongora verse – előadja: Byealex. Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora, Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Ez a fekete zongora. A teljes verset itt találod. Olvass tovább
Hallgasd meg Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk versét Kurucz Ádám Konrád előadásában. Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk. Az éjtől reggel, a nappaltól este, A színektől, ha szürke por belepte, A csöndtől, mikor hang zavarta fel, A hangtól, mikor csendbe halkul el, Minden szótól, amit kimond a szánk, Minden mosolytól, mely sugárzott ránk, Minden sebtől, mely […] Olvass tovább
Jöjjön Arany János: A walesi bárdok verse Koncz Zsuzsa előadásában. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a […] Olvass tovább