Jöjjön Füst Milán: Szellemek utcája verse. Minden ellenemre van. Én nem kivánok többé táncokat, Olyat nem tudsz mutatni pajtás, – nem olyat a knidoszi táncmesterek sem tudnak feltalálni, Sem zenét, – minek nekem? magam csináltam egykor jó egynéhány dallamot S azt dúdolgatom, vagy még azt sem. Hallgatok. Az életem javát sötétben töltöm el, A mélyen elrejtező, néma férfikort. E sugallat ...

Read More »

Íme Pilinszky János – Fabula verse Törőcsik Mari előadásában. Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy magányos farkas. Magányosabb az angyaloknál. Elvetődött egyszer egy faluba, és beleszeretett az első házba, amit meglátott. Már a falát is megszerette, a kőművesek simogatását, de az ablak megállította. A teljes verset ITT olvashatod.

Read More »

Jöjjön Ady Endre: A perc-emberkék után verse Bujtor István előadásában. Otthon bolondját járja a világ, Majmos, zavaros, perces, hittelen, Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák. Magyar Bábelnek ostoba kora, Ments Atyaisten, hogy bennelegyek – Engemet kötnek égbeli jegyek S el kell hogy jöjjön nászaink sora. A teljes versért klikk!

Read More »

Jöjjön Kosztolányi Dezső: Ilona verse. Lenge lány, aki sző, holdvilág mosolya: ezt mondja a neved, Ilona, Ilona. Lelkembe hallgatag dalolom, lallala, dajkálom a neved lallázva, Ilona. A teljes verset ITT olvashatod

Read More »

Jöjjön Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért verse a republic együttes előadásában. Vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bízom, De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok; Tűz, víz, ég és föld s minden istenek: szeressétek, akiket szeretek. A teljes ...

Read More »

Jöjjön Arany János: Magányban című verse Rátóti Zoltán előadásában. Az óra lüktet lassu percegéssel, Kimérve a megmérhetlen időt; Ébren a honfigond virasztva mécsel, Homlokra összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig tart még e világnak? Sors! óraműved oly irtóztató: Hallom kerekid, amint egybevágnak: De nincs azokhoz számlap, mutató. Jön, jön… egy istenkéz sem tartja vissza… Mint mélybe indult sziklagörgeteg: Élet? halál? ...

Read More »

Jöjjön Tóth Árpád: Körúti hajnal verse. Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még Üveges szemmel aludtak a boltok, S lomhán söpörtek a vad kővidék Felvert porában az álmos vicék, Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok. Egyszerre két tűzfal között kigyúlt A keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska hullt, S az aszfalt szennyén szerteszét gurult A Végtelen Fény milliom karátja. ...

Read More »

Jöjjön Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz verse Mácsai Pál előadásában. Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? Nem látod a bosszús egeknek Ostorait nyomorult hazádon? Nyolc századoknak vérzivatarja közt Rongált Budának tornyai állanak, Ámbár ezerszer vak tüzedben Véreidet, magadat tiportad. Elszórja, hidd el, mostani veszni tért Erkölcsöd: undok vípera-fajzatok Dúlják fel e várt, mely sok ádáz Ostromokat mosolyogva ...

Read More »

Jöjjön Gábor Andor: Kályha mellett című verse Szabó Gyula előadásában. Ha kályhádban vidám a tűz, S a villany csatját elcsavartad; Ha láng, kapkodva, lángot űz, Mert üszkét vassal fölkavartad; Ha izzó, rózsaszín parázs Baráti szemmel húny-hunyorgat, És szétdereng vörös varázs, S emlékezés aranyja olvad; Néhány hassáb fa áradó Boldogságot tud rádigézni, (Kint sír a szél, vagy száll a hó) Be ...

Read More »

Jöjjön egy nagy kedvenc Arany János költemény – íme a Családi kör Szabó Gyula előadásában. Este van, este van: kiki nyúgalomba! Feketén bólingat az eperfa lombja, Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. ...

Read More »

A Kaláka előadás így adja elő Móra Ferenc: A cinege cipője versét! Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, nagy bánata van a cinegemadárnak. Szeretne elmenni, ő is útra kelni. De cipőt az árva sehol se tud venni. Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához, fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. A teljes verset itt találod.

Read More »

Jöjjön Móra Ferenc: A cinege cipője verse Szabó Gyula előadásában. Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, nagy bánata van a cinegemadárnak. Szeretne elmenni, ő is útra kelni. De cipőt az árva sehol se tud venni. Kapkod fűhöz-fához, szalad a vargához, fűzfahegyen lakó Varjú Varga Pálhoz. A teljes verset itt találod.

Read More »

Várnai Zseni Mama című versét Kalotay Mónika adja elő. Halott anyámról álmodtam az éjjel, mióta meghalt, sokszor visszatér, meglátogat éjjel, ha mélyen alszom, bárhol vagyok, Ő mindenütt elér. Tudom, hogy meghalt, álmomban ha látom, és mégis úgy jön, mintha élne még, s azt is tudom, hogy ébredésem percén elhalványítja őt a messzeség. A teljes versért klikk!

Read More »

Hallgassuk meg Wass Albert fantasztikus versét Klemencsics Antal előadásában. Könnycsepp a szempilládon este: én vagyok. Én vagyok az a kíváncsi csillag, mely rád kacsingat és rád ragyog. A csók, a csókod, az is én vagyok. Végigálmodom az álmodat, ölelésedben én epedek el, csak én tudom minden kis titkodat. A teljes verset olvasd el itt. Klikk és hallgasd meg a Wass ...

Read More »

Jöjjön József Attila – Eszmélet című verse Jordán Tamás előadásában. 1 Földtől eloldja az eget a hajnal s tiszta, lágy szavára a bogarak, a gyerekek kipörögnek a napvilágra; a levegőben semmi pára, a csilló könnyűség lebeg! Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek. A teljes verset ITT olvashatod.

Read More »

Jöjjön József Attila – Eszmélet című verse Latinovits Zoltán előadásában. 1 Földtől eloldja az eget a hajnal s tiszta, lágy szavára a bogarak, a gyerekek kipörögnek a napvilágra; a levegőben semmi pára, a csilló könnyűség lebeg! Az éjjel rászálltak a fákra, mint kis lepkék, a levelek. A teljes verset ITT olvashatod.

Read More »

Jöjjön Kányádi Sándor: Mondóka verse. Semleges vizek mélyén embertelenül atomhajtású tengeralattjárón embertelenül elektronikus agyak számítják ki embertelenül a pontos és igaz jövendőt embertelenül hogy milyen lesz a föld embertelenül A teljes verset ITT találod meg.

Read More »

Jöjjön Kányádi Sándor: Citerára című verse Koncz Zsuzsa előadásában. volna kedvem volna nemcsak egy tavaszra számat se nyitanám sohase panaszra ülhetne énrajtam akármilyen felhő hogyha én volnék a szemközti nagy erdő A teljes verset ITT találod

Read More »

Jöjjön József Attila Nagyon fáj című költeménye Latinovits Zoltán előadásában. Kivül-belől leselkedő halál elől (mint lukba megriadt egérke) amíg hevülsz, az asszonyhoz ugy menekülsz, hogy óvjon karja, öle, térde. Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszit a muszáj is – ezért ölel minden, ami asszonyra lel, mig el nem fehérül a száj is.

Read More »

Jöjjön Petőfi Sándor: Arany Lacinak című verse – előadja: Halász Judit. Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha mondom, Rontom-bontom, Ülj meg itten az ölemben, De ne moccanj, mert különben Meg talállak csípni, Igy ni! Ugye fáj? A teljes versért klikk

Read More »

Weöres Sándor: A tündér című verse Halász Judit előadásában. Bóbita Bóbita táncol, körben az angyalok ülnek, béka-hadak fuvoláznak, sáska-hadak hegedülnek. Bóbita, Bóbita játszik, szárnyat igéz a malacra, ráül, ígér neki csókot, röpteti és kikacagja. A teljes verset ITT találod.

Read More »

Jöjjön Radnóti Miklós: Himnusz a békéről verse Halász Judit előadásában. Te tünde fény! futó reménység vagy te, forgó századoknak ritka éke: zengő szavakkal s egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyüléptü béke! Szólnék most ujra, merre vagy? hová tüntél e télből, mely rólad papol s acélt fen szívek ellen, – ellened! Olvasd el ITT a teljes verset

Read More »

Jöjjön Berzsenyi Dániel: A közelítő tél verse Mensáros László előadásában. Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, Tarlott bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csalét fedi. A hegy ...

Read More »

Gábor Miklós verset mond: Vörösmarty Mihály: A vén cigány. Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába; Mit ér a gond kenyéren és vízen? Tölts hozzá bort a rideg kupába. Mindig így volt e világi élet, Egyszer fázott, másszor lánggal égett. Húzd, ki tudja, meddig húzhatod, Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot, Szív és pohár tele búval, ...

Read More »

Jöjjön Ady Endre – A föl-földobott kő verse Latinovits Zoltán előadásában. Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbúsong s lehull a porba, Amelyből vétetett. Mindig elvágyik s nem menekülhet, Magyar vágyakkal, melyek elülnek S fölhorgadnak megint. Olvasd el ITT a verset

Read More »

Jöjjön József Attila: Tedd a kezed verse – előadja: Koncz Zsuzsa. Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna. A teljes verset ITT találod.

Read More »

Jöjjön Arany János: A walesi bárdok verse Koncz Zsuzsa előadásában. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’ Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Klikk ...

Read More »

Jöjjön Devecseri Gábor: Az egyes emberek dala együtt verse Koncz Zsuzsa előadásában. Megszülettünk hirtelen, egyikünk se kérte. Kérve kérünk, szép jelen: meg ne büntess érte. Kérünk, kurta pillanat, ne vess tűzre, lángra, szép olajfa-lomb alatt várhassunk halálra. A teljes verset iTT olvashatod el.

Read More »

Jöjjön Koncz Zsuzsa verselőadása – József Attila: Bolyongok. Hol van az a kis ház, hol kevesen járnak? És ahol szeretnek, és csak reám várnak, És csak reám várnak. Merrefelé menjek? Balra-e vagy jobbra? Fönn csillagok vannak, fölnézek azokra, Fénylő csillagokra. A teljes verset ITT olvashatod.

Read More »

Jöjjön Weöres Sándor: Akik megtalálnak – előadja: Koncz Zsuzsa. Én keresem a célomat: célom engem majd megtalál. Én keresem a hitemet: a hitem is majd megtalál. Én keresem a szívemet: a szívem is majd megtalál. A teljes verset itt találod.

Read More »

Jöjjön Karinthy Frigyes: Előszó című verse Koncz Zsuzsa előadásában. Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek Próbáltam súgni, szájon és fülöm, mindnyájotoknak, egyenként, külön. A titkot, ami úgyis egyremegy S amit nem tudhat más, csak egy megy egy. A titkot, amiért egykor titokban Világrajöttem vérben és mocsokban,  A teljes versért KLIKK.

Read More »