in

Csukás István: Harangvirág, meggyfa

Jöjjön Csukás István: Harangvirág, meggyfa verse.

Harangvirág csöngettyűz,
apró csengők nyelvelnek.
Harangvirág a pohárban,
mint a szelek viharában,
békét kondít egeknek.

Meggyfa: fehér menyasszony,
kivirul minden tavaszon,
nem tudja, miért fakasszon

öntestéből virágokat,
semmiből, magból világokat
s ősszel veszítsen lombokat,

csak növeszti méhnek, égnek,
zümmögve nyarat ígérnek –
súlyos mámornak, holdtöltének;

s még jönnek a fagyosszentek,
fagyot hoznak, rendet tesznek,
fagyos ujjal ölelgetnek.

 

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Weöres Sándor: Biztatás

Szabó Gyula verset mond – József Attila – Altató