Garay János: Egy ismeretlen széphez
Sugár de teljes
A termeted,
Kis pille hordja
Lépésedet.
Hajad selyemből
Sötét bogár,
Elbontakozva
Egy tengerár.
Cseresznye – szácskád
Legszebb bíbor,
Kedves magadka
Élet – vidor.
S mégis szemedben
Ábránd is ég,
Nem nap,
Nem is hold,-
Egész egy ég.
Mindenben az vagy,
Ó bájalak,
Kit álmaimban
Óhajtalak.
S ó, hogyha ajkad
Ezüst szaván
Szép magyar szót
Hallanám.
Ha tűz – szemedben
Lelked ragyog:
Ó hölgy, örökre
Rabod vagyok.
Köszönjük, hogy elolvastad Garay János költeményét.
Mi a véleményed a Egy ismeretlen széphez írásról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!