in

Garay János: Egy ismeretlen széphez

Garay János: Egy ismeretlen széphez

Sugár de teljes
A termeted,
Kis pille hordja
Lépésedet.

Hajad selyemből
Sötét bogár,
Elbontakozva
Egy tengerár.

Cseresznye – szácskád
Legszebb bíbor,
Kedves magadka
Élet – vidor.

S mégis szemedben
Ábránd is ég,
Nem nap,
Nem is hold,-
Egész egy ég.

Mindenben az vagy,
Ó bájalak,
Kit álmaimban
Óhajtalak.

S ó, hogyha ajkad
Ezüst szaván
Szép magyar szót
Hallanám.

Ha tűz – szemedben
Lelked ragyog:
Ó hölgy, örökre
Rabod vagyok.

Hirdetés

Köszönjük, hogy elolvastad Garay János költeményét.
Mi a véleményed a Egy ismeretlen széphez írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Nagy László – A balszerencse paripáján

Weöres Sándor: Canzone