in

Gyurcsi-Zalán György: Búcsú

Gyurcsi-Zalán György: Búcsú

Úgy mentél el, hogy a búcsú
– mint annyi más – elmaradt.
Azóta csak mormolgatom
a bennmaradt szavakat.

Nem emlékszem, kérdeztem-e,
– vagy csak akartam talán,
– hogy élnél-e holtomiglan
egy nagy mackó oldalán?

Mondtam-e, hogy Tenélküled
üresek a nappalok,
és, hogy éjjel attól félek,
hogy nappalra meghalok?

…Hogy nélküled én sem vagyok?
Hogy csak Te vagy énnekem?
Hogy Te voltál bőröm, ruhám,
s most itt állok védtelen?!

Úgy mentél el, hogy a búcsú
– mint annyi más, elmaradt.
Nem tudom, hogy mondtam, vagy csak
mormolom a szavakat…

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Szécsi Margit: Születésnapra

Arany János – A méh románca