A József Attila ebben az alkotásban Istenre gondol, és Hozzá fordul hatalmas szeretetével.
Kattints, ha tudod, van Kihez fordulni, és hiszel Benne! A szerző művei közül ez a vers az egyik legbájosabb. A gyermeki tisztaság, természetes kedvesség, szeretetreméltóság árad a soraiból.
Istenem
Dolgaim elől rejtegetlek
Istenem, én nagyon szeretlek.
Ha rikkancs volna mesterséged,
segítnék kiabálni néked.
Hogyha egy szántóvető lennél,
segítnék akkor is mindennél.
A lovadat is szeretném
és szépen, okosan vezetném.
Vagy inkább ekeszarvat fogva
szántanék én is a nyomodba,
a szikre figyelnék, hogy ottan,
a vasat még mélyebbre nyomjam.
Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat
én zavarnám a fele varjat.
S bármi efféle volna munkád,
velem azt soha meg nem unnád.
Ha nevetnél, én is örülnék,
vacsora után melléd ülnék,
pipámat egy kicsit elkérnéd
s én hosszan, mindent elbeszélnék.
