in

Kányádi Sándor: Novemberi szél

Hirdetés

Jöjjön Kányádi Sándor: Novemberi szél verse.

Lefonnyadt rég az áfonya,
deres a medve lábnyoma.
Lecsupaszult a málnavész.
Minden toboz a földre néz.
Hályogos szemmel pillogat
olykor néhányat még a nap.
Se cirpelés, se csipogás,
hallgat minden kis muzsikás.
Csak a szél, csak a szél,
egyedül ő zenél.

Ág se moccanhat nélküle,
minden kis hang az ő műve.
A medve helyett ő morog.
Övé minden csőr és torok,
ő játszik minden furulyán,
harsonán, dobon, pikulán.
Táncoltat erdőt, bokrokat,
lebbent az égre fodrokat,
s annak, ki ellene szegül,
annak a hátán hegedül.

Köszönjük, hogy elolvastad Kányádi Sándor költeményét.
Mi a véleményed a Novemberi szél írásról?

Írd meg kommentbe!

Várjuk a kommenteket

Pilinszky János: Őszi vázlat

Csokonai Vitéz Mihály – Zsugori uram