Kányádi Sándor: Ősz végén vidéken
Favágógép visong, sikong.
A kéményen bagoly rikolt.
Berzenkedik a majorság,
hogy a nyugalmuk feldúlták.
A tyúkok méltatlankodva
inalnak a szemétdombra.
Legelöl a kakas lábal
lengedező tarajával.
Onnan röppen a palánkra:
a pulyka az udvart szántja,
s a ludak is, noha félnek,
sziszegik a lármás gépet.
Csak a csacsi hallgat bölcsen:
tudja, így szokás ezt ősszel.
Szólhatsz hozzá, nem is néz rád.
Szálalja a száraz szénát.
S mire a gép az öl fával,
ő is végez a szénával.
S akkor szépen, gépbe fogva
átalkocog a szomszédba.
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
