in

József Attila – Szerelmes kiszólás

Jöjjön József Attila – Szerelmes kiszólás verse.

Kegyetlen bánat marja meg szivét,
Mosolygó, mély szemét apassza, törje,
Dús bronzhaját a vágy cibálja szét,
Lelkét sorvasztó forróság gyötörje,
Ajkát a kín harapja össze, még
Imás, kulcsolt kezét is ejtse ölbe!

Magányos éj gázolja át eszét
És jajgató szerelmi őrületben
Az én nevem sikítsa vad beszéd:
Ó, hívjon akkor, hívjon engem, engem!

Köszönjük, hogy elolvastad József Attila költeményét.

Mi a véleményed a Szerelmes kiszólás írásról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Ady Endre: Torony az éjszakában

Áprily Lajos: Köszönet a napsugárnak