Jöjjön Kassák Lajos: Egy fényképem alá verse.
Nem szeretek tükörbe nézni,
nem kívánom látni,
mi épül, mi omladozik rajtam.
Fényképész barátom rávett,
álljak a gépe elé.
Ez vagyok hát, amit a kép mutat,
állapítom meg csodálkozón.
Egy ember,
kegyetlenül megformált ember
furcsa kalappal a fején.
80 évesen. Megtöretlen.
Igazi csavargóhoz, vadnyugati farmerhez,
vagy a kiközösített hívőkhöz hasonló.
Valahova a világ végére került.
Mintha egyedül élne a földön,
mintha nem is a földön élne.
Mély szemei, összezárt szája mögé bújt.
Ez lennék én?
Istenemre mondom, ez vagyok.
Köszönjük, hogy elolvastad Kassák Lajos versét.
Mi a véleményed a Egy fényképem alá írásáról?
Írd meg kommentbe!
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!
