Komjáthy Jenő: Diadalének

Jöjjön Komjáthy Jenő: Diadalének verse.

Legyőztem az átkot,
Kivívtam a pálmát,
Az istenörömnek
Örök tüze jár át.

Legyőztem az ádáz,
Az írigy erőket,
Úr vagyok a sorson,
Nem rettegem őket.

Úr vagyok a lángon,
Úr vagyok a vészen,
Az égi hatalmat
Kiküzdve merészen.

Itt állok az élet
Napfényteli halmán,
Úr vagyok a lelkek
Roppant birodalmán.

És járok az élet
Nagy, légi mezőin,
Szabadok a lelkek,
Én hű követőim.

Fölszállok az égig,
Fölszállok a napba,
Megfürdik a lelkem
Bíborsugarakba.

Úr vagyok az időn,
Úr vagyok a téren,
Lelkemmel a mindent
Már játszva elérem.

Kivívtam az üdvöt,
Legyőztem az ármányt,
Az eszmegyönyörnek
Örök tüze jár át.

Ó, jertek utánam,
Ti fénykeresőek,
Már látom az égi,
A büszke tetőket!

Köszönjük, hogy elolvastad Komjáthy Jenő: Diadalének versét!

Mi a véleményed Komjáthy Jenő: Diadalének verséről?

Írd meg kommentbe!

Komjáthy Jenő a magyar költészet nagy lázadói közé tartozik. E lázadás mozgatórugói közt leginkább a költő ellentmondásos társadalmi helyzete s különös, szélsőségekre hajlamos személyisége említhető.

Fölismeri, hogy a látványos társadalmi föllendülés mögött, a társadalmi közmegegyezés látsza mögött hazug eszmeiség, erkölcsi, értékrendbeli zűrzavar húzódik meg. “Minden értékek átértékelője” lesz. – írja a vers.hu a költőről.

Komjáthy Jenő összes költeményét itt éred el.

 

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Reviczky Gyula – Magamról

Komjáthy Jenő: A homályból