Kosztolányi Dezső: Mózes imája

Jöjjön Kosztolányi Dezső: Mózes imája verse.

Hatalmas úr, sziklás erősség,
te láthatatlan nagy titok.
Intesz, s a földi munka hősét
dörgő szavaddal elhivod.

Te fenn a csillagoknak ormán
trónolsz ragyogva, komolyan.
Mi itt törődünk lenn mogorván
s tűn életünk, mint a folyam.

Te tündökölsz a másvilágon
magánosan, győzhetlenül.
A mi sorsunk csak röpke álom,
mely az idővel elrepül.

Ránk csapsz dúló, sötét haraggal
s mi hervadunk, miként a fű,
mit a kaszás vígan levagdal,
te végtelen vagy s tiszta, hű.

Kevés időig sírva élünk
s aztán a sírra rábukunk.
Légy szörnyű harcainkba vélünk
s taníts meghalni, ó, urunk!

Köszönjük, hogy elolvastad Kosztolányi Dezső: Mózes imája költeményét.

Mi a véleményed Kosztolányi Dezső: Mózes imája írásáról?

Írd meg kommentbe!

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Orbán Ottó: Lakik a házunkban egy költő

Reviczky Gyula: Meghalt