in

Kun Magdolna: A hiány

Kun Magdolna: A hiány

A hiány igaz fájdalmát akkor tudjuk meg,
mikor a szeretett személytől már nem jön üzenet.
Mikor nem hív fel többé, és nem vigasztal minket,
ha éppen összeroncsolt szívünk félelemtől reszket.

A hiány keserves fájdalma akkor mar belénk,
mikor elnémul a szó, és elnémul a beszéd,
s mikor a kérdésre a válasz már nem érkezik meg,
mert a szívvel a szó is eltemettetett.

A hiány akkor fojtja torkunkat legesleginkább,
mikor magunkban kell tartani a fájdalom kínját,
azért, hogy ne tudja meg senki, az ember mivé válik,
mikor odabenn a szíve csendes halált játszik.

Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!

Nagy magyar költők művei KVÍZ – Ki is a vers szerzője? 24. rész

Kosztolányi Dezső: Októberi táj