Kun Magdolna: A hiány
A hiány igaz fájdalmát akkor tudjuk meg,
mikor a szeretett személytől már nem jön üzenet.
Mikor nem hív fel többé, és nem vigasztal minket,
ha éppen összeroncsolt szívünk félelemtől reszket.
A hiány keserves fájdalma akkor mar belénk,
mikor elnémul a szó, és elnémul a beszéd,
s mikor a kérdésre a válasz már nem érkezik meg,
mert a szívvel a szó is eltemettetett.
A hiány akkor fojtja torkunkat legesleginkább,
mikor magunkban kell tartani a fájdalom kínját,
azért, hogy ne tudja meg senki, az ember mivé válik,
mikor odabenn a szíve csendes halált játszik.
Szólj hozzá! Várjuk a véleményed!